Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 17 tálalja a történteket. Batthyány — írta Eötvös Szalaynak — „lapunk iránt már most is barátságosabban nyilatkozik, s [őt] minden módon lekötelezni egyik főbb feladásunk". A cukorfinomító egyesület üléséről szólva Eötvös megemlítette, hogy ott „Batthyány majoritással kivitte, hogy miután a pesti cukorgyár leginkább a honi cukoripar kifejtését választá feladásának, a finomító gyár a magyar répacukor finomításánál soha nagyobb nyereséget venni nem fog annál, mely a fabrika részére a colonialis cukor finomítása által ered. Ezen igen patrioticus indítványa Batthyánynak sokak, [különösen Szabó Pál] által elleneztetett [...]. Batthyány jónak tartaná, ha az egész vitatkozásról az újságokban említés nem is tétetnék", ha azonban, ezt mégsem lehetne kerülni, akkor az ilyen cikket kommentárral együtt kellene megjelentetni. Ennek elkészítésére maga Eötvös vállalkozott, mondván: „Batthyány barátsága sokkal fontosabb, mint bármi más, [ez] az ember valóban egy pártot, s pedig egy hatalmast repraesentál, s igen hajlandó irántunk."40 Batthyánynak végül az 1844. július 30-i közgyűlésen sikerült elsimítani a vitát. Ekkor választották meg a Pesti Cukorfinomító Gyár-egyesület elnökévé; és ezen az ülésen hagyták jóvá az alapszabályokat is, amelyek szerint az egyesület célja nem volt más, mint „az általa Pest városától telkestül megvett, s a váci töltésen fekvő gyárépületben honi cukort gyártani, és nemcsak azt, hanem — amennyiben a honi termesztés a gyár folytonos foglalkodtatására elégséges nem volna — mellékesen gyarmati cukort is finomítani", ezáltal a magyar cukoripar egészét, és a hozzá kapcsolódó iparágakat is támogatni, fejleszteni. 1844 augusztusában Batthyány nagy aktivitást fejtett ki a részvényesek szaporítása érdekében; még Széchenyit is sikerült rábeszélnie a csatlakozásra. Augusztus 27-én írta egy levelében, hogy most, miután Pesten elsimította a nézeteltéréseket, megnyerte az ügynek a nádort, az országbírót, a prímást, és már 257 000 forintot íratott alá, Bécsbe készül, az ottani milliomos bankárokkal tárgyalni. Iparegyesületi felhívásaihoz hasonló körlevélben szólította fel ekkortájt Batthyány a barátait, így például Wesselényi Miklóst, hogy jegyezzenek részvényeket az egyesület támogatására (lásd függelék 3. sz.).4

1 Miután Batthyány Pozsonyból visszatért Pestre, ő hívta össze és vezette le az egyesület választmányi üléseit, és ő járt közben Pest városánál (1845 januárjában) a cukorgyár telkének átíratásával kapcsolatban is. Az egyesület tulajdonképpen nem építtetett új gyárat, csupán Lichtl Károly 1841-ben megbukott cukorfinomítóját vásárolta meg és alakította át. A pesti Hengermalom öntödéjében készített nagy teljesítményű gőzgéppel működtetett cukorgyárban 1845 októberében indult meg a termelés, és már az első (1845/46-os) idényben több mint 15.000 mázsa hazai és gyarmati (9637 mázsa hazai, 5637 mázsa gyarmati) nyerscukrot dolgoztak fel, 385.361 ft-nyi értékben. A pesti gyár, valamint a füzitői és kishalászi (Komárom megyei) fióküzemek 278 alkalmazottat foglalkoztattak, és a főváros, valamint a nagyobb vidéki városok ellátásában sikerrel vették fel a versenyt az osztrák cukorral; Batthyány kezdeményezését e téren tehát siker koronázta. A gróf öröme azonban nem lehetett felhőtlen, mert 1846 őszén a számadások hűtlen kezelésével, sikkasztással gyanúsították meg a cukorgyár igazgatóját. 1846 decemberére már addig fajultak a támadások, hogy az igazgató bezárásáról és Batthyány lemondásáról lehetett hallani. Az egyesület vezetése elleni