Századok – 1996

Figyelő - Pető Andrea – Sasa Pintar – Roman Vogrinc – Bosko Spasojevic: Új történelmi folyóiratok a volt-Jugoszláviában I/163

164 FIGYELŐ rült az igény a nyugati, újtípusú történetírás befogadására is. A szlovén és a horvát historiográfia szinte párhuzamosan hozta létre a mindennapi élet történetével foglalkozó történelmi folyóiratát, az Otium-ot és a Zgodovina za vse -t (Történelem Mindenkinek). A lapok megjelenését az állandó anyagi gondok veszélyeztetik, de így is a társadalomtörténeti kutatások fontos fórumát jelentik. A délszláv térség megújuló történetírásának jele az Társadalomtörténeti Évkönyv (Godisnjak za drustvenu istoriju), melyet a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Legújabbkori Tanszéke ad ki. Ez nemcsak azért fontos, mert a nemzetközi társadalomtudományi életben való folyamatos jelenlétet biztosítja például a szerkesztőbizottságban tisztséget vállaló Jürgen Kocka személyén keresztül, hanem az itteni legendás szerdai Mitrovic szemináriumok hallgatóiból nőtt ki a jugoszláviai történészek új generációja, mely nyitott és fogékony az újra. Történelem Mindenkinek (Celje, Ljubjana) A mindennapi élet történetének kutatása korábban nem feltétlenül volt a szlovén történettudomány egyik kiemelt főiránya. A szlovén történelmi folyóiratokban, mint a Zgodovinski öasopis (Történelmi Szemle), Zgodovinska krónika (Történelmi Krónika) kevés tanulmány foglalkozott a mindennapi élettel. 1994-ben azonban ez egyoldalú történeti érdeklődés részben megváltozott, mikor a celje-i Történeti Társulat vállalkozott Történelem Mindenkinek című lap kiadására, melynek célja, ahogy a bevezetőben írják bemutatni „azokat a történeteket, melyeket az élet maga irt". Ezzel a lappal a szlovén történettudomány újabb dimenzióval gazdagodott, mert olyan témákkal foglalkozik, melyeket más történelmi lapok triviálisnak tekintenek. A lap ennek megfelelően a múlt érdekes elemeit mutatja be, mint a 17. századi arisztokraták gondjait az étkezési etikett elsajátításával, vagy egy 1840-ben játszódó krimit, melyben éppen a jelenlevő külföldit tették meg bűnbaknak. Az első szám cikkei a múltszázadi párbajkultúrát ismertetik és a 19. századi Ljubljana szemétszállítási gondjait, de találhatunk a második számban pikáns történeteket az illegális ljubljanai prostitúcióról a századfordulón, vagy az első számban a ljubljanai városatyák extravaganciájáról leleplező cikket. A szlovén történetírásban egyedüli módon közölnek nőkről szóló tanulmányokat (gender history) is. Az eddig megjelent négy szám rövid bemutatásával szeretnénk érzékeltetni a szerkesztőség elképzeléseit, mely szerint bátorítják olyan forrásanyagok felhasználását a történelemírás számára, melyek amúgy az archívumok polcain porosodtak volna. A folyóirat új történetírási korszakot jelent Szlovéniában, mely a múlt mindennapi problémáinak elemzését jelenti. A lapban nemcsak fiatalok írásait jelentették meg, hanem a középgenerációhoz tartozó több elismert szlovén történész tollából is jelent meg cikk (Franc Rozman, Peter Vodopivec, Daija Mihelic), ami jól mutatja, hogy a lap irányvonala nem áll ellentétben a hivatalos szlovén történetírással. A mindennapi élet történelmének megértése csak gazdagíthatja a vizsgált időszak általános problémáit. Az első számban található Alexsander Zizek cikke (Ok ketten ott jelen voltak, mikor megkéselték címmel), melyben az egyik szlovén kisvárosban történt bűneset elemzésével rámutat arra, hogy a szlovén Sherlock Holmes nemcsak kriminalisztikai szempontból érdekes, hanem a nyomozati jegy-