Századok – 1996

Történeti irodalom - A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv 1996.; 1997. (Ism.: Mucsi Ferenc) VI/1612

1613 TÖRTÉNETI IRODALOM (Kautsky, Hilferding stb. állásfoglalásával). Ugyanitt található néhány töredék B. Russel és E. Snowden Leninnel folytatott beszélgetéséből. Az 1997. évi kötet a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 150. évfordulója előtörténetéből, a Testvéri Demokraták Társasága eddig kevéssé ismert eseményeiből ad néhányoldalas tájékoztatást. A 75. évfordulót a Bund szervezet feloszlásának rövid ismertetése, G. B. Shaw és B. Webb korabeli írásainak (az utóbbi: naplójának) kivonatos ismertetése, Ph. Rawlinson két rövid tanulmánya a brit, illetve az ausztráliai kommunista párt megalakulásáról képviseli. A nemzetközi munkásmozgalom 50 évvel ezelőtti történetéből az évkönyv az Olasz Kommunista Párt és Togliatti, továbbá a Francia Szocialista Párt háború utáni politikáját három terjedelmes tanulmánnyal (A. Agosti, Horváth Jenő és Jemnitz János) emeli ki. Szerepel itt még néhány pároldalas írás (Algéria háború utáni helyzetéről, a brit szocialisták és a Birodalom viszonyáról, a Kominform előzményeiről), amelyek azonban, sokat ígérő címük ellenére, kevés újdonsággal szolgálnak. Közvetlenül az évfordulós tanulmányok után mind a két kötet önálló „rovatként" emeli ki a boszniai válsággal kapcsolatos munkásmozgalmi állásfoglalásokat. Az 1996. évi kötet autentikus, bár egymástól eltérő angol munkáspárti véleményeket mutat be; az 1997. évi kötet viszont a korántsem mérvadó, „balos" „Socialist Action" értékeléseit ismerteti; majd — ugyanebből a lapból — „Kelet-Európa nyugati szemmel" összefoglaló címmel - közöl hasonlószellemű állásfoglalásokat, rövid cikkek vagy cikk-töredékek formájában. A módszer annyiban problematikus, hogy a szerkesztők nem jelzik: milyen lapról, s mögötte milyen politikai erőről van szó, bár arra talán jó, hogy azt mondhassuk: ilyen vélemény is van... A következő, Dokumentumok és a Háttér rovat, bár formailag követi a korábbi évek gyakorlatát, mindinkább egyfajta tallózássá, lapszemlévé válik, amely a napjaink nemzetközi munkásmozgalmában zajló fontosabb eseményeket mutatja be többnyire a mérvadó (szocialista vagy polgári) lapok, esetleg folyóiratok tükrében. Mind az 1996., mind az 1997. évi kötet rovatában központi helyet kap — természetszerűleg— az új brit Szocialista Munkáspárt megalakulása, a róluk szóló pro és kontra hírlapi állásfoglalások sokasága (bár az utóbbi olyannyira, hogy Tony Benn egyik cikke, igaz, más-más fordításban, A párt még áll, illetve A párt nem múlt ki címmel, egyaránt szerepel az 1997-es évkönyv Dokumentumok, illetve Háttér rovatában). E rovatokban rövid lapvélemények olvashatók az SPD vezetői válságáról, az osztrák szocialisták választási sikeréről, a francia szocialistákról (köztük egy interjúrészlet a Le Mondból Madeleine Rebérioux-val, a Mouvement Social szerkesztőjével), rövid összefoglalók az indiai munkásmozgalom történeti útjáról, illetve a legutóbbi indiai parlamenti választásokról stb. Valódi háttéranyagnak a sandinizmus történelmi tapasztalatairól szóló összeállítás, benne is főként Harsányi Iván elemző tanulmánya tekinthető. A Munkás- és Szocialista Sajtó Története rovatban most egy évszázaddal, illetve 75 esztendővel ezelőtt megjelent, kevéssé ismert francia, német és angol munkáslapról olvashatunk; kivétel az a jelenlegi oroszországi Levaja Gazeta c. lap, amelyet a moszkvai Julij Mador mint a volt SZKP progresszív értelmiségi csoportjainak orgánumát mutatja be. Az Események, évfordulók rovatban az 1996-os évkönyv a The Guardian alapján megemlékezik a London School of Economic — az oxfordi és a cambridge-i mellett Anglia „harmadik egyeteme" — alapításának 100. évfordulójáról; az 1997-es évkönyv Babeuf történelmi helyéről értekezik az „egyenlők" összeesküvésének 200. évfordulóján (Vadász Sándor tanulmánya); itt olvashatunk az I. Internacionálé 1871. évi londoni konferenciájáról és 1872. évi hágai kongresszusáról; a francia szocialista párt történetében pozitív fordulatot hozó 1971. évi épinay-i kongresszusról (Johancsik János írása); az Osztrák Szocialista Párt 1995. decemberi választási sikeréről (Rathmanné Tury Mária elemzése) stb. Új színt képvisel az 1997. évi évkönyvben a Rendhagyó személyiségek - rendhagyó életrajzai címmel összefogott néhány biográfia: Aneurin Bevan-ről, Miroslav Krlezaról, José Martiról és Georges Sorel-ről. A „szócikkek" ebben az esetben tanulmányi terjedelmet érnek el, valódi biográfiákkal lepik meg az olvasót. Közelítenek ehhez a stílushoz az Életutak rovatban közölt írások is, mind a két kötetben. A rovat egyre jobban hasonlít egy nemzetközi munkásmozgalom-történeti enciklopédiára, amelyben igényesen megírt tanulmányok mutatják be szereplőiket, megfelelő bibliográfiai apparátussal segítve a bővebben tájékozódni kívánó olvasót. Olyan neves történeti személyiségek kaptak helyet most a két kötetben, mint Nyikita Hruscsov, Oscar Pollak, Kurt Schumacher, Léon Blum, Adelheid Pop, Sir Charles Philip Trevelyan és még sokan mások. A Munkásmozgalom elhunyt személyiségei rovatban megemlékezés olvasható Enrique Listerről, Ernest Mandelről, J. Harold Wilsonról. A munkásmozgalom történetírói között (az 1996-os kötetben) több méltató írás foglalkozik a nálunk csak kevéssé ismert angol történész professzor és