Századok – 1996
Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152
160 FIGYELŐ már 1849 novemberében meghalt, s neve nem fordul elő az itáliai magyar légió tisztjeié között. A Kossuth-emigráció jeles szereplői közül talán csak Zágonyi Károly portréját hiányoljuk; a három Türr-portré egyike helyett érdemes lett volna a springfieldi halállovaglásával nevezetessé vált honvédtisztét felvenni.32 Katalógusok A Magyar Nemzeti Múzeum által kiadott gyűjteményes kötet a Kossuth-relikviák, a Kossuth-ikonográfia és a Kossuth-hoz kapcsolódó érmek teljességre törekvő katalógusát nyújtja. A relikviák (Kossuth feleségének tárgyaival együtt öszszesen 156 darab) történetét Haider Edit írta meg. Rózsa György 297 tételben gyűjtötte össze és tette közzé Kossuth ábrázolásainak leírásait. A tényleges szám ennél jóval több, hiszen egyes számok alatt több tétel is található. Az ikonográfia — ahogy ezt Rózsa György megállapítja — bizonyára a végtelenségig bővíthető, hiszen alighanem Kossuth az itthon és külföldön legtöbbet ábrázolt magyar történeti személyiség. Az ikonográfiában a tételekre utaló névmutató segíti a tájékozódást. Héri Veronika Kossuth alakjának érmészeti ábrázolásait értékek, Dinnyés István pedig összesen 76 Kossuthot ábrázoló vagy hozzá kapcsolódó érme leírását teszi közzé. A kötetet bevezető életrajzi vázlatot jómagam írtam; ennek értékelését tehát másokra hagyom.33 Héri Vera és Dinnyés István egy önálló kötetet is közzétettek „Kossuth Lajos az érmészetben" címmel. A Héri Vera által írott bevezető tanulmány ebben sokkal részletesebben tárgyalja a Kossuthot ábrázoló és személyéhez kapcsolódó éremtani emlékeket, s a tételek száma is hárommal bővült. A szép kiállítású kötet a Ceglédi Füzetek 29. darabjaként látott napvilágot.34 Forráskiadványnak is tekinthető a Magyar Országos Levéltár 1994 márciusi Kossuth-kiállításának katalógusa, amelyet Nyulásziné Straub Éva állított össze. A bevezető röviden szól Kossuth 1848-1866 közötti külpolitikai törekvéseiről, illúzióiról és kudarcairól. A katalógus 115 irat és kép rövid leírást, az iratok esetében regesztáját is tartalmazza. Az első 16 darab a független Magyarország külpolitikáját mutatja be. A szabadságharc leverése utáni első darab Kossuth vidini levele. A II. rész Kossuth törökországi emigrációját, a III. az angliai és amerikai utat mutatja be. A IV rész a „Kossuth és Mazzini — útkeresés 1851-1856" címet viseli. Az V rész az 1858-59. évi diplomáciai akciókról, a VI. Kossuth és a délszláv politikusok kapcsolatairól ad képet. A VII. rész Kossuth, Garibaldi és a piemonti királyság 1860-65 közötti együttműködését mutatja be. Végül a VIII. rész az 1866-os porosz-olasz — osztrák háborúhoz fűződő diplomáciai reményekről és azok kútba eséséről ad áttekintést.35 Krámer Iván honvéd őrnagy 1848-49-es magángyűjteményéből rendezett kiállítást 1994 januárjában a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Ennek anyagából ad válogatást az a kis íüzetke, amely két 1848-49-es okmány fotómásolatát is tartalmazza.3 6 Bibliográfiák Teljes Kossuth-bibliográfia hiányában üdvözölnünk kell azt a néhány részbibliográfiát is, amelyek egy-egy könyvtár anyagát ismertetik. A Ceglédi Városi
