Századok – 1996

Történeti irodalom - Hungarians and their Neighbors in Modern Times (Ism.: Huszár Zoltán – H. Prikler Renáta) VI/1590

1592 TÖRTÉNETI IRODALOM játszott Európa térképének átrajzolásában. Szó esik a vitákról és kompromisszumokról, amelyek nyomán az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamoknak adta át helyét. A kötet második részében - Független Magyarország - független kisállamok - a két világháború közötti helyzetet vizsgálják a szerzők. Azokat a problémákat, amelyekkel az új határok közé szorított Magyarországnak kellett szembenéznie, Glatz Ferenc itt közölt írása világítja meg. Ádám Magda Csehszlovákia megalakulásának körülményeit ismerteti és elemzi tanulmányában, Kővágó László: A délszláv államtól Jugoszláviáig c. tanulmánya a délszlávok egyesítéséért folytatott küzdelem legfontosabb jellemzőivel és adataival ismerteti meg az olvasót, Szász Zoltán tanulmányának tárgya — az 1918. decemberi gyulafehérvári események részletes elemzésével — Erdély egyesülése Romániával. Ránki György másfajta megközelítésben elemzi a korszakot. Nemzeti gyász és jobboldali radikalizmus c. írásában azt ismerteti, mint kezdtek gomba módra szaporodni az elveszített területek visszacsatolásáért küzdő, a későbbi ultrajobb kemény magját adó szervezetek (MOVE, ÉME, Felvidéki Liga, Délvidéki Liga, Erdélyi Székely - Magyar Szövetség). A menekültek tragikus helyzete és a túlterhelt magyar államapparátus tehetetlensége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nacionalizmus talaján felüsse fejét és buijánozni kezdjen a túlfűtött, irracionális gondolkodás. Adám Magda A Kisantant megalakulásáról szóló cikkében nemcsak a szervezet létrejöttének körülményeit követhetjük nyomon, hanem megismerkedhetünk az azzal kapcsolatos vitás kérdésekkel is. Bellér Béla: A Horthy-korszak nemzetiségi politikája c. írását Tilkovszky Lóránt: Nemzetiségi művelődéspolitika c. tanulmánya követi a németek, szlovákok, rutének, románok, szerbek iskoláinak és kulturális szervezeteinek ismertetésével a két világháború között, illetve a második világháború éveiben. Trianon és a kommunisták c. cikkében azt vizsgálja Kővágó László, miként viszonyultak a magyar kommunisták a nemzetiségi kérdéshez és a revízióhoz. A szociáldemokraták vonatkozásában Pintér István tanulmánya adja meg a választ ugyanerre a kérdésre. Ránki György: Oszd meg és uralkodj! c. tanulmánya azt a manipuláció-sorozatot elemzi, amellyel Hitler a tárgyalt térség kis népeit próbálta egymás ellen kijátszani. Lengyelek és magyarok a II. világháborúban c. írásában Juhász Gyula új megvilágításban mutatja be a főleg a Teleki-kormány időszaka vonatkozásában vizsgált kérdést. Ugyancsak az ő egy további tanulmánya bepillantást nyújt azoknak a tárgyalásoknak a menetébe, amelyeket a magyar kormány közvetítők révén folytatott 1943-ban a háborúból való kilépésről, és vizsgálja azt az izgalmas kérdést: volt-e arra reális esély. Balogh Sándor tanulmánya, A párizsi békekonferencia, a tárgyalás előzményeit, majd lefolyását és következményeit vizsgálja; Vida István pedig A magyar kérdés Párizsban c. tanulmányában a határkérdések rendezésére tett sikertelen magyar erőfeszítéseket mutatja be. A kötet harmadik részében Glatz Ferenc tanulmánya — A nép, mint az állam alapja és a kulturális koncepció — összegzi azokat a politikai elveket, amelyek az 1980-as évek elejére lehetővé tették egy új magatartásforma elterjedését: a nemzeti kisebbségeinkkel szembeni toleranciát, amiért cserében talán szomszédaink is hasonlóan viszonyulnak majd az országuk területén élő magyar lakossághoz. Mi a legfontosabb feladat, teszi föl a kérdést Glatz, és a választ a következőképpen fogalmazza meg: közös felelősséggel olyan politikai elveket kialakítani, amelyek megszabadítják népeinket a múlt terheitől és megfelelnek a régió történelmi szükségszerűségeinek is. A kötetet mintegy 80 oldalnyi kronológia, s végül név- és helységnévmutató teszi különösen jól használhatóvá. Huszár Zoltán - H. Prikler Renáta