Századok – 1996
Közlemények - Föglein Gizella: Magyar-jugoszláv népcsere egyezmény tervezet (1946) VI/1553
1558 FÖGLEIN GIZELLA JEGYZETEK 1 Fülöp Mihály: A kisebbségi kódex. Külpolitika, 1989. 2. szám 102-145. p. 2 Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1988. 3 1941-ben a Magyarországhoz csatolt délvidéki területen 401 534 magyar anyanyelvű, illetve 565 062 magyar nemzetiségű lakos élt. (Thirring Lajos: Anyanyelv, nemzetiség és vallás 1941-ben. Kisebbségvédelem. Nemzetiségi Szemle, 1944. 7. évf. 1-3. szám 12. p.) 1944 őszén-telén a jugoszláviai csetnik és titoista partizánok magyar áldozatainak számát Sulyok Dezső 30 000-re, Illyés Gyula 30-40 000-re, Mindszenty József 50-60 000-re becsülte. (Balogh Sándor: Magyarország és szomszédai, 1945-1947. Előadások a történettudomány műhelyeiből 6. Szerkesztő: Glatz Ferenc. História -MTA Történettudományi Intézete, Budapest 1995. 8. p.) 4 Magyar Országos Levéltár. Jelenkori Gyűjtemény, (továbbiakban: MOL. JGY.) Külügyminisztérium. Magyar Békedelegáció. XIV-J-l-c. 28. doboz. 11-15. tétel. 765/Bé. (1946. sz. 1467. p.) 5 A Julián Egyesület gróf Széchenyi Béla kezdeményezésére 1904-ben alakult; célja a Szlavóniában, Horvátországban, Boszniában és Hercegovinában élő magyarok kulturális gondozása volt. A Julián Iskolaegyesület 1933-ban jött létre, mint az 1884-ben megalakult Országos Magyar Iskola Egyesület, vadamint az 1904-ben megszervezett Julián Egyesület jogutódja. (Petri Pál: A Julián Egyesület története. Stephaneum Nyomda, Budapest 1937. 60. p.) 6 Magyar Miniszterelnökség. „Z" 443/M. E. III. Tárgy: Horvátországi magyarok hazatelepítése. Bizalmas! (MOL. JGY. Külügyminisztérium. Magyar Békedelegáció. XIX-J-l-c. 28. doboz. 11-15. tétel.) 7 A magyar békedelegáció 22 tagú volt; benne valamennyi párt képviseltette magát. Vezetője Gyöngyösi János külügyminiszter; főtitkára Kertész István; tagjai között Auer Pál, Boldizsár Iván, Faragó László, Gerő Ernő, Jócsik Lajos, Sebestyén Pál, Szegedy-Maszák Aladár, Szekfü Gyula, Szemes István és mások voltak találhatók. 8 A jugoszláv békedelegáció vezetője Edvard Kardelj miniszterelnök-helyettes; főtitkára Joze Vilfan volt. , 9 Gyöngyösi János külügyminiszter Párizsban, 1946. augusztus 24-én kelt tájékoztatója Nagy Ferenc miniszterelnöknek (MOL. JGY. Külügyminisztérium. Magyar Békedelegáció. XIX-J-l-c. 28. doboz. 11-15. tétel. 309 (Konf. 1946. 1463. p.) 10 Uo. 11 Szegedy-Maszák Aladár a magyar békedelegáció tagja, Magyarország washingtoni követe. 12 Kertész István: Magyar békeillúziók 1945-1947. Extra Hungáriám. Sorozatszerkesztők: Glatz Ferenc, Sipos Péter. Kertész István emlékiratát Gyarmati Angéla fordította. A jegyzeteket és az utószót írta, a levéltári dokumentumokat közreadja Gyarmati György. Európa-História, Budapest 1995. 358-359. p. 13 „Jugoszlávia is népcsereigénnyel állott elő Magyarországgal szemben." (Magyar Nemzet, 1946. augusztus 23.); „A jugoszláv delegáció módosító indítványokat terjesztett a konferencia elé" СKertész István: Magyar békeillúziók 1945-1947. ... 359. p.) 14 A jugoszláv módosító indítványokról Párizsban, 1946. szeptember 4-én keltezett, magyar nyelvű feljegyzés a következőket tartalmazta: „Jugoszláv javaslat a magyar békeszerződés 2. cikkéhez: A Magyar Bizottságnak nincs ellenvetése a jugoszláv javaslat ellen, amely az anyanyelvi oktatás kötelezettségének felvételét kéri az ún. Kisebbségi Cikkbe, de tisztelettel megjegyzi, hogy — mivel e cikk azonos a román szerződés 3. cikkével — szükségesnek tartaná, ha ez a jugoszláv kiegészítés a román szerződés megfelelő (3.) cikkébe is felvétetnék." „Jugoszláv javaslat a magyar békeszerződés 3. cikkéhez: A Magyar Delegáció előtt nem teljesen világos, mi a jugoszláv módosító javaslat célja. De a jugoszláv delegátus beszédéből kivehetőleg a kisebbségekhez tartozó magyar állampolgárokat szándékozza megvédeni az esetleges politikai üldözések elől, amilyenek, a jugoszláv delegátus beszéde szerint, a háború után jugoszláv stb. kisebbséghez tartozó magyar állampolgárokat érték. Magyar Delegáció újból hangsúlyozza, hogy Magyarország az elmúlt rezsim hasonló módszereivel teljesen szakított, demokratikus alkotmánya és intézményei folytán teljesen kizárt az, hogy a demokratikus Magyarországon bárkit is üldözzenek ilyen okokból, egyébként is hivatkozik a Békeszerződés 2. és 3. cikkeire, amelyeknek alkalmazásából folyik, hogy mindennemű ilyen eljárás, vagy üldözésszerű lépés amúgy is ellentétben áll a Békeszerződéssel és ennélfogva tilos." (MOL. JGY. Külügyminisztérium. Magyar Békedelegáció. XIX-J-l-c. 28. doboz. 11-15. tétel. 423./ Konf. 1946. 1458. p.) (Köszönettel Gyarmati Györgynek e feljegyzés rendelkezésemre bocsátásáért és szíves hozzájárulásáért felhasználásához - E G.) 16 MOL. JGY. Külügyminisztérium. Magyar Békedelegáció. XIX-J-l-c. 28. doboz. 11-15. tétel. 1461. p.; MOL. JGY. Külügyminisztérium. Békeelőkészítő Osztály. XK-J-l-a. 89. doboz. 2054/1946.
