Századok – 1996
Közlemények - Föglein Gizella: Magyar-jugoszláv népcsere egyezmény tervezet (1946) VI/1553
MAGYAR-JUGOSZLÁV LAKOSSÁGCSERE TERVEZET 1946-BÓL 1555 lene próbálkozni." Gerő Ernő szerint viszont „Mindkettőre mennénk. Magyarországon sokan vannak, akik szívesen átmennek Jugoszláviába, amelynek legendás híre van. Pécsi bányászok telefonszakértők, ezekre nekik nagy szükségük van.1 8 Ha a zárt szám nem sikerül, nincs fontossága a nyelvi, faji hovátartozóságnak." Augusztus 24-én Kertész István, a magyar békedelegáció főtitkára levelet intézett Edvard Kardeljhez, a jugoszláv békedelegáció elnökéhez, a lakosságcseréről és a vízügyi egyezményről szóló, augusztus 21-i jugoszláv szóbeli jegyzékkel kapcsolatosan.1 9 Kertész István álláspontja a lakosságcserét illetően a következő volt: , Ami a lakosságcsere egyezményt illeti, valószínűnek tartom, hogy a magyar kormány elvben szintén pozitíven foglal állást, de már most kell kérnem a jugoszláv kormányt, hogy az egyezmény rendelkezéseinek megállapításánál vegye tekintetbe a demokratikus Magyarország óriási gazdasági és politikai nehézségeit. A lakosságcsere természetesen pénzügyi és gazdasági megterhelést jelent. Minden újabb megterhelés pedig felborulással fenyegeti az oly nagy nehézségek után stabilizált magyar gazdasági életet. A magyar demokráciának minden téren való megszilárdulása pedig érdeke a szomszédállamok demokráciáinak is. E szempontokra tekintettel, az önkéntességen alapuló lakosságcsere egyezmény alapjául minden esetben csak az egyenlő szám szolgálhat, de emellett kívánatosnak látszik egy meghatározott maximális szám kikötése is. Ilyen maximális szám megállapításának kiinduló pontja lehet az Elnök Úr által említett 40 000-es szám, ami azonban a mi számunkra mindenesetre túlzottnak látszik. Főleg gazdasági okokból pedig az volna szükséges, hogy a tervezett lakosságcsere végrehajtása csak egy év múlva kezdődjék, amikor a Csehszlovákiával kötött egyezményen nyugvó lakosságcsere lebonyolítása remélhetőleg már megtörtént. ..." Ugyancsak augusztus 24-én Gerő Ernő nem hivatalos tárgyalásokat folytatott Edvard Kardeljjel és a jugoszláv békedelegáció több tagjával. E tárgyalások eredményeként a jugoszláv delegáció hajlandónak mutatkozott a békekonferenciához benyújtott indítványai visszavonására, amennyiben a két egyezmény megkötése tárgyában levélváltás történne a két delegáció elnöke között.2 0 A lakosságcserére vonatkozó jugoszláv javaslatokról augusztus 28-án a magyar minisztertanács rendkívüli ülést tartott. A magyar-jugoszláv lakosságcseréhez a minisztertanács elvben hozzájárult, azzal a fenntartással, hogy a határon túl maradó kisebbségek kölcsönös védelme vétessék be az egyezménybe.2 1 1946. szeptember 12-én Gyöngyösi János és Edvard Kardelj levélváltására sor került; ebben rögzítették a két állam között megvalósítandó önkéntes és kölcsönös lakosságcserét.2 2 Ezután a jugoszláv békedelegáció visszavonta a békekonferencia titkárságához a magyar békeszerződés tárgyában benyújtott módosító indítványait.2 3 * Közben, a jugoszláv békedelegáció által a magyar békedelegációnak átnyújtott magyar-jugoszláv lakosságcsere egyezmény tervezetének egy másolati példányát, tanulmányozás és észrevételezés céljából, már 1946. szeptember 6-án megküldték Budapestre, a Belügyminisztérium Törvényelőkészítő Osztályához.2 4