Századok – 1996
Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152
FIGYELŐ 155 Forráskiadványok, szöveggyűjtemények Szabad György az életmű egészéből válogatott. A cím és a bevezető első mondata jelzi a kötet célját: „Kossuth Lajos megannyi megnyilatkozása meggondolásra késztető, veszélyekre figyelmeztető, cselekvésre sarkalló üzenetnek tekinthető." A kötet szerkesztője tehát nem annyira magát az életművet, inkább az életmű aktuális (vagy aktualizálható) részeit kívánta bemutatni. A három rész a reformkori, a forradalom és szabadságharc alatti és az emigrációs nyilatkozatokból ad válogatást. A szövegek jelentős része utalás formájában már szerepelt Szabad György 1977-es, Kossuth politikai pályáját bemutató kötetében. Jelentősebb eltérést csak az 1848-49-es résznél találunk. A kb. 120 hosszabb-rövidebb szemelvény fele a „nagy év" terméséből származik. A reformkori és az emigrációs részben Szabad György főleg az „örökérvényű" megnyilatkozásokból válogatott. Az 1848-49-es részben a gyakorló politikust kívánta bemutatni. Igaz, a sok Kossuth-szöveg közé becsúszott egy olyan rendelet is, amelyet az OHB Kossuth távollétében bocsátott ki, 1849. március 16-án. Az 1849. május 20-i haditervről szóló rész szintén nem Kossuth szövege, hanem a május 20-i minisztertanácsi határozat első pontja, pontosabban Klapka emlékiratai német kiadásában szereplő fordításának magyarra visszafordított változata. Problematikusnak érezzük azt, hogy a közölt szövegek jelentős részének (s nemcsak az 1848—49-eseknek) az utalásai önmagukban érthetetlenek. Az olvasó ebből is arra a meggyőződésre juthat, hogy Kossuth inkább volt gyakorlati, mint teoretikus politikus, s nem annyira üzent, hanem — hasonlóan más gyakorlati politikusokhoz — jól hangzó általánosságokkal támasztotta alá konkrét ügyekben alkotott nézeteit. Ebből a gyakorlati politikusból azonban a harmadik rész már szinte semmit sem mutat. A kötet erényei közé tartozik viszont, hogy teljes egészében olvasható benne a kütahyai alkotmányterv és a Dunai Szövetség tervezetének szövege.16 Katona Tamás válogatása Kossuth 1848-49. évi írásaiból és beszédeiből öszszesen 116 szöveget tartalmaz, a nevezetes 1848. március 3-i felirati beszédtől az 1849. szeptember 12-i hírhedt vidini levélig. A válogatás első kiadása 1989-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó Pro Memoria sorozatában, s első ízben tartalmazta megbízható közlésben a vidini levelet. Az új kiadásban a szerkesztő kijavított néhány korábbi elírást, s a jegyzetekben jelzi, hogy a 15. sorszámmal közölt újságcikk a magyar-román viszonyról nem Kossuth, hanem Jablonczay Ignác műve. A kötet keménytáblát kapott, s tíz Kossuth-ábrázolással egészült ki. A könyvpiaci árrobbanást jelzi, hogy az öt évvel korábbihoz képest az ára nyolcszorosára emelkedett.17 Szintén reprezentatív külsővel dicsekedhetik a Gerő András által összeállított kötet, amely címlapján a „Kossuth Lajos alkotmányterve" címmel és egy Kossuth-címerrel ékeskedik; belül viszont a „Kossuth Lajos: Javaslat Magyar Ország jövő politicai szervezetét illetőleg — tekintettel a nemzetiségi kérdés megoldására" címet viseli. (Bibliográfus legyen a talpán, aki ezek után címleírást készít róla). A kötetet Kossuthnak, mint Budapest díszpolgárának ajánlja a főváros főpolgármestere, Demszky Gábor. A történeti bevezető első fele Kossuth haláláról és a temetésével kapcsolatos politikai bonyodalmakról szól, nagyobbrészt Borús Judit azóta napvilágot látott tanulmánya alapján;1 8 második fele az 1851-es kü-
