Századok – 1996
Közlemények - Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere VI/1525
1538 MUNKÁCSI KRISZTINA A „b" pontban szereplő magyarázat lényegében nem támaszt alá semmit, hiszen az iratot vagy másolatát bármikor elvihették a Belügyminisztériumba. Tartalmáról akár telefonon is be lehetett számolni. Argalás Lajos 1946-os vallomásában megerősíti, hogy nem ismeri Berendet, azelőtt csak azt tudta, hogy a Zsidó Tanács tagja. Arról nem tud, hogy Berendnek köze lett volna a zsidóellenes intézkedésekhez.4 6 Azt az állítását, hogy nem tudott a zsidók ellen tervezett intézkedésekről, bizonyítja az a tény is, hogy levelében felajánlja, hogy Kaposvár székhellyel állást vállalna a kormánybiztos mellett. Ha tudta volna, mit terveznek a nácik és magyar cinkosaik, akkor nem lett volna értelme megírni ezt a levelet, s felajánlani a szolgálatait. 1944. május 15-én megkezdődtek a magyarországi deportálások. A megváltozott összetételű, de ugyanolyan vezetésű II. Zsidó Tanács a működési szabályzat kidolgozásán fáradozott és továbbra is nyugalomra intett. Pedig a deportálások alatt Endréék már a budapesti gettó felállításának tervével is foglalkoztak. A gettó felállításának júniusi időpontja végül azért hiúsult meg, mert elteijedt a híre, hogy csak a gettón kívüli városrészeket fogják akkor bombázni. Budapest légvédelmi városparancsnoka is tiltakozott az ellen, hogy a zsidókat egy tömbben telepítsék le.4 7 Stern visszaemlékezéseiben leírja, hogy ők is buzgón terjesztették azt a pletykát, mely szerint, ha elviszik a budapesti zsidókat is, akkor a várost szőnyegbombázni fogják az angolszászok. Lehetséges, hogy e — teljesen alaptalan — pletykával Stern és tanácstag barátai hatottak Horthyra.48 Végül az összeköltöztetés mellett döntenek, a zsidók a sárga csillaggal megjelölt házakba kell, hogy beköltözzenek. A Zsidó Tanács segítséget nyújtott pénzügyi és árufuvarozási téren, szállítómunkásokat is biztosított. Az átköltözésre kényszerített zsidók közül sokan a Tanácsot okolták az újabb megpróbáltatásért. Bizonyos, hogy Berendnek voltak kapcsolatai a német hatóságokkal is. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy amikor 1944. május 27-én Zsidó Tanács-igazolványa ellenére egy Varró nevű nyomozó letartóztatta és feleségével együtt Sátoraljaújhelyre, majd Munkácsra vitte, Eichmann lépett közbe szabadon bocsátása érdekében. Azzal gyanúsították őket, hogy hamis okmányokat szereztek, s ezeket Sátoraljaújhelyre juttatták rokonaik kiszabadítása végett.49 Berend úgy tudta, hogy igazolványa, illetve Székely Molnár Zsigmond belügyminisztériumi titkár, a lakásügyi osztály egyik részlege vezetőjének a telefonja hatására engedte el Ferenczy.5 0 Berend szervezte meg a kapcsolatot a Zsidó Tanács és Ferenczy László között. Pető Ernőt is ő mutatta be a csendőralezredesnek, s a tagokkal két ízben vett részt a zsidókérdést érintő beszélgetésen. Emellett Ferenczy és Lulay csendőrszázados is említi azt, hogy Berend németellenes adatokat gyűjtött, s ezeket átadta Ferenczynek. Berend az Auschwitzi jegyzőkönyvet is átadta Ferenczynek. Ferenczy azt állította, hogy a jegyzőkönyvet ő át is adta a kormányzónak júniusban, tehát Horthy július 6-i a deportálásokat leállító döntése előtt.
