Századok – 1996

Közlemények - Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere VI/1525

BEREND BÉLA FŐRABBI NÉPBÍRÓSÁGI PERE 1527 vádakra késztették a vádlottat, hamis tanúzásra bírtak rá bűnöst és ártatlant, hamis vádakkal illettek ártatlant. Mindezek mellett sajtókampány is indult Berend ellen. A kor lapjai többségükben hamis vádakkal, történetekkel traktálták az újságolvasókat, szintén kiragadott elemeket szőve fantasztikus meséikbe.6

Ezek a cikkek a közhangulatot tükrözik, már a címekben megmutatkozik, hogy az újságírók nem az elfogulatlan, tárgyilagos szemléletet követték. Elég, ha a Világosság című lap „Egy nácibérenc rabbi a népbíróság előtt" című cikkére, vagy a Haladás „Beszélgetés a rohamrabbival a cellában" riportjára utalunk.7 Végül ilyen előkészítés után összeállították a vádiratot, és 1946. július 4-én benyújtották a Budapesti Népbírósághoz. Figyelemreméltó, hogy Berend letartóztatása után több mint egy évig tartott a vádirat összetákolása, míg a valódi bűnöket elkövetett nagy és kis háborús bűnösök esetében általában néhány hónap alatt előkészítették a pereket. A Budapesti Népügyészség Berend Bélát a következők elkövetésével vádolta:8 1. Szigetváron 1944. április 27 napján a szigetvári zsidók összegyűjtését és deportálását végrehajtó csendőrök tudomására hozta a zsidó értékek rejtekhelyét, Mihók Gyulát, Rosenberg Lajosnét és több személyt, akik a zsidóktól megőrzés céljából különböző tárgyakat vettek át, felszólította az értékeknek a csendőrök részére való átadására, továbbá a fenti helyen és időben a barcsi internálótáborból kiszabadult félkeresztény származású Wellisch Lászlónéra és fiára vonatkozólag a csendőröknek olyan értelmű adatokat szolgáltatott, hogy nevezettek zsidók és ennek következtében őket a többi zsidóval együtt visszaszállították a barcsi intern álótáborba. Budapesten 1945. év január 7-én az V kerület (ma XIII. kerület) Pozsonyi út 49. és 54. számú ún. védett házakban több felfegyverzett nyilas pártszolgálatossal együtt megjelent és felszólította a zsidó lakókat, hogy 100 pengőn felüli pénzüket és értéktárgyaikat önként adják át a nyilasoknak, mert másnap gettóba szállítják őket és ott értékeiket amúgy is elveszik tőlük. E cselekményével katonai jellegű alakulatoknak személyek és vagyontárgyak ellen elkövetett erőszakos cselekményéhez nyújtott segítséget. 2. Szigetváron és Pécsett 1944. április második felében letartóztatása után a szigetvári zsidóságra vonatkozólag adatokat szolgáltatott a Gestaponak, ténykedése ellenszolgáltatásaként egynapi fogva tartás után szabadlábra helyezték és úgynevezett Gestapo-igazolványt kapott, amely részére szabad mozgást biztosított. E cselekményével német alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott. 3. 1942. évtől 1944. év végéig terjedően részben Szigetvárról való levelezés, részben Budapesten személyes találkozások útján összeköttetést tartott fenn Bosnyák Zoltánnal, a Zsidókérdés-kutató Magyar Intézet igazgatójával, nevezettnek a zsidókérdés nyilas szempontból is elfogadható megoldása, a zsidó kegyszerek, tórák, könyvtárak és egyéb értékek összegyűjtése érdekében adatokat szolgáltatott. 1944. év nyarán Berend Béla a Zsidókérdés-kutató Magyar Intézetbe szállította be dr. Gutmann Mihály rabbinak a pestlőrinci zsinagógában elhelyezett