Századok – 1996

Közlemények - D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. (A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén) VI/1505

1518 D. MOLNÁR ERZSÉBET sokszor fele összegért, esetleg még kevesebbért is hajlandók voltak munkába állni. Gyakran csak élelemért, lakásért dolgoztak Az agrárolló egyaránt sújtotta a mezőgazdasági munkásokat és a birtokosokat, végső soron az ipar fellendítése érdekében hozott jövedelemkorlátozó intézkedések a falu erőforrásait szívták el. A mezőgazdaság az ipar újjáépítését szolgálta.2

5 A magyar kormány megkísérelt a háború utáni politikai, gazdasági és kereskedelmi elszigeteltségből kiszabadulni, de a nemzetközi erőviszonyok nem kedveztek próbálkozásainak. A nyugati kormányok halogató taktikával tértek ki a konkrét ígéretek elől. Valójában nem is akartak olyan gazdasági-kereskedelmi együttműködésre lépni Magyarországgal, amelynek kövfetkeztében szembe kerültek volna a szovjet érdekekkel. A segítséget jelentő gazdasági együttműködést azzal hárították el, hogy Magyarországnak jelentősek a korábbi tartozásai, gazdasága nem exportképes, ill. nem jelent megfelelő piacot termékeik számára. így a magyar kormány 1945. augusztus 27-én együttműködési megállapodást írt alá a szovjet kormánnyal, amelynek értelmében az együttműködés kiterjedt pl. a mezőgazdaság területén közös tudományos kutatóintézet létesítésére, különös tekintettel az ipari növények termelésének fokozására. Az amerikai és az angol kormányok jegyzékben tiltakoztak a magyar-szovjet gazdasági szerződés miatt, de konkrét javaslatokat nem tett egyik sem, sőt novemberben az USA Külügyminisztériuma közölte, hogy csak a békeszerződés aláírása után tartja kívánatosnak kétoldalú kereskedelmi egyezmény megkötését. Valójában Nyugat lemondott az ebben a régióban lévő országokról. Ezek után 1945. december 20-án ratifikálta a Nemzeti Főtanács a magyar-szovjet gazdasági szerződését, amelyet 1946 tavaszán egy sor közös vállalat megalakulása követett.26 Ezzel valójában Magyarország gazdaságilag elszakadt, elszigetelődött a fejlettebb európai országoktól, megszakadtak korábbi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai. A szövetségesek egyre hidegülő kapcsolata, az ismertetett gazdasági problémák, a jóvátételi terhek és mindezekkel járó belső politikai, társadalmi feszültségek a szovjet támogatást élvező baloldali, kommunista erőket juttatta előnyös politikai helyzetbe Magyarországon. A külső politikai erők által meghatározott belpolitikai fejlődés kijelölte a gazdaság, a mezőgazdaság reorganizálásának útját és módját is. Magyarország leszakadásával (is) tovább nőtt a szakadék Európa nyugati és keleti részei között. 1. táblázat Egy keresőre eső nemzeti jövedelem az 1925-34. évek átlagában Az 1925-34. évi amerikai árak alapján számítva Dollárban Európán kívüli országok Egyesült Államok 1.397 Kanada 1.380 Új-Zéland 1.000 Ausztrália 952 Dél-Afrika 276