Századok – 1996
Közlemények - D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. (A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén) VI/1505
A JÓVÁTÉTEL HATÁSA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGRA 1513 építésének feltételeit. Mivel ezzel a ténnyel már 1945 őszén szembesültek a szakemberek és a magyar kormányzati szervek, ezért különféle megoldási terveket kezdtek kidolgozni az egyezmény átalakítására. Az egyik terv szerint 6 év helyett 8 évre osztották volna el a szállításokat és az első évben csak minimális részét teljesítették volna, míg a másik terv szerint 2-3 éves moratóriumért folyamodtak volna. Ezeket a javaslatokat azonban ekkor még nem lehetett átnyújtani a SZEB-nek, mert Puskin követ közölte Gyöngyösi külügyminiszterrel, hogy az a legroszszabb benyomást keltené a szovjet hatóságoknál.2 0 A szállítandó áruk 5-7. csoportjában felsorolt tételek — gabona, magvak, állatok és különböző áruféleségek — az egyezmény szerint 34,4 millió dollárt tettek ki. Ehhez az összeghez járultak még a szállítási és késedelmi költségek, amelyek jelentősek voltak és a gazdaság akkori teljesítőképessége miatt az első szállítási év végéig (1946. január 20-ig) nagyfokú lemaradás következett be. Gazdasági nehézségeinkre való tekintettel 1945-ben a kenyérgabona-szállításra halasztást kaptunk, de a többi élelmiszer tekintetében a kötelezettséget teljesíteni kellett. Évi átlagban 500-584 millió háború előtti pengőt tett ki Magyarország jóvátétel fizetése. Több mint a kétszerese annak, mint amit a fegyverszüneti egyezmény megállapított. Ez az összeg az akkori nemzeti jövedelemnek 21-25%-át tette ki. Ezen felül a 11. § alapján a magyar kormány köteles volt a szovjet főparancsnokságnak, a SZEB-nek és a vele együttműködő misszióknak és képviseleteknek is pénzösszegeket, árukat, eszközöket rendelkezésükre bocsátani, ill. szolgáltatásokat teljesíteni, így már az első évben a nemzeti jövedelem 11%-át kitevő szolgáltatásokat teljesítettünk. Annak ellenére, hogy a jóvátételi kötelezettségek teljesítésének irányítására, koordinálására az első hónapokban még nem voltak megfelelő szervezetek, az egyes szakminisztériumok már 1945 nyarán megtették a szükséges intézkedéseket.2 1 Mindenekelőtt számba vették a rendelkezésre álló készleteket, a várható terméseredményeket és a magyar lakosság szükségleteit. Ez utóbbi kielégítése — a gazdaság működtetése szempontjából is — elsődleges feladat lett volna, hiszen a munkásoknak és a mezőgazdasági termelőknek saját munkaerejük újratermeléséhez is megfelelő élelemre volt szükségük. A felmérések az ország gazdasági helyzetének feltérképezésén túl az erőforrások számbavételét is jelentették, mivel esedékessé váltak a jóvátételi szállítások. A nyár folyamán nemcsak a magyar hatóságok, hanem az orosz parancsnokságok is kértek kimutatásokat a mezőgazdasági gépek mennyiségéről, a működő malmok kapacitásáról. A beérkezett jelentésekből kiviláglik, hogy a gabonatartalékok jelentős részét orosz katonai alakulatok foglalták le, illetve a malmok és olajgyárak is katonai megrendelésre dolgoztak. A mezőgazdaság talpra állásának feltételei MGI a végzett elemzések alapján a következő 10 pontban foglalta össze a magyar mezőgazdaság reorganizálásának alapvető feltételeit: 1. A jóvátétel teljesítésének kedvezőbb kezdő időpontjának a megállapítása, oly módon, hogy ne akadályozza a mezőgazdasági termelés kibontakozását, elsősorban az állatállomány és a fontosabb termények elvonásával. 2. Az infláció megállítása.
