Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
1480 GÁSPÁR FERENC és a kocsiból kinézve láttam, hogy kb. 30 fegyveres civil és néhány SS katona lövöldözött a munkaszolgálatosok vagonjaira... A keret tagjait nem láttam részt venni a lövöldözésben."4 8 Egy másik munkaszolgálatos túlélő, Iczkovits Jenő Lengyel Ferenc keretlegényre tett súlyosan terhelő vallomást: „A kocsinkból a legtöbb munkaszolgálatos a lövöldözésre azonnal kiugrott, ezeket a lövöldözők a kiugrás után azonnal lelőtték, majd engem és négy társamat— akik a kocsiban maradtunk — Lengyel Ferenc nevű és századunk keretéhez tartozó katona puskatussal kizavart... Nekem sikerült elmenekülnöm... Menekülés közben már nagy lövöldözés volt, két gépfegyvert is láttam működésben, de nem tudtam megállapítani, hogy kb. hányan lehettek a lövöldözők...4 9 A harmadik túlélő, Fráter Endre nem volt jelen Kiskunhalason, mert útközben Soroksárott megszökött, vallomásában a századnál korábban tapasztaltakról beszélt, megemlítve, hogy Vorsatz Lipót őt is kiköttette.50 Ballon Károly, a század nem zsidó egészségügyis őrvezetője vallomásában megerősítette, hogy a keret tagjai korábban rendszeresen ütötték a munkaszolgálatosokat, maga Vorsatz Lipót is, majd beszélt egy más alakulatbeli őrmesternek, Horváth Józsefnek a mészárlásban játszott szerepéről: „Újvidékről jövet Kiskunhalas előtt a keretkocsiba látogatóba jött egy más századbeli őrmester, aki a beszélgetés folyamán közölte velünk, hogy ő is kerettag volt, azonban a munkaszolgálatosokat átadták az SS-nek, kik azután halomra lőtték őket... Távozása után azonnal figyelmeztettem az öregebb munkaszolgálatosokat, hogy ők is figyelmeztessék a többieket... Én másodmagammal az állomás pincéjébe menekültem... Annyit tudok, hogy a század létszáma 220 fő volt, akik közül talán 16 ember maradt életben a mészárlás után. Akiknek sikerült elmenekülni, azokat összefogdosták és elvíve, valahol kivégezték."51 Ballon Károly az előbbiekhez még hozzátette: „A vérengzés után a már említett más századbeli őrmester visszatért és eldicsekedett, hogy ezt a vérengzést ő rendezte."5 2 Ballon Károly vallomásában is — aki jól ismerte a 101/322. munkaszolgálatos század belső viszonyait — megjelent a Hozzátartozói Csoport 1945. jún. 25-i beadványában szereplő „öregebb munkaszolgálatosok" megjelölés, mint a századot megosztó tényező.5 3 A 101/322. számú munkaszolgálatos század nagy többséggel 1926-os születésű, a kiskunhalasi mészárlás időpontjában 18 éves fiatalokból állt, a században kb. harmincan lehettek az idősebbek. Az utóbbiak közül került ki az ún. századtörzs, amelybe a szakaszparancsnokhelyettesek, a századorvos, az egészségügyis, az iparosok, a szakácsok, az írnok, stb. tartoztak. A fennmaradt iratokból kitűnik, hogy a mészárlást túlélők között a századon belüli arányuknál magasabb volt az idősebb korúaké. Dr. Bencze Endre, Barna István 1944-ben 34 éves volt, Vajda József, Várnai József, Wetzler Endre 32-32 esztendős, négy fő volt 1926-os születésű, a többi személy életkorát nem sikerült megállapítani. A valamilyen funkciót betöltő „idősebbek" közvetlenebb kapcsolatba kerülhettek a parancsnokokkal, a keret tagjaival, mint a beosztott munkaszolgálatosok. Ez a kapcsolat kiderül a Vorsatz Lipót elleni perben pl. Schmidt Gusztáv és Ballon Károly vallomásából is, utóbbi a Horváth József elleni per során tett rendőrségi vallomásában megerősítette a fentieket: „... Horváth József távozása után (Kiskunhalason - GF) az adatait feljegyeztem magamnak és a tőle hallottakat elmondtam Wetzler Endre szakaszparancsnok helyettesnek, Barnának
