Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
1478 GÁSPÁR FERENC A népbíráskodás gyakorlatában az ilyesfajta szétválasztás nem volt ritka, de ebben az esetben gátolta az ügy teljes körű tisztázását. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a hosszú perfolyamatok alatt történtek kísérletek az elkülönített eljárások egyesítésére. Pl. a Pénzes Antal vasutas ellen indított eljárás során a Budapesti Népbíróság az 1946. jan. 26-i tárgyalást az ügyész javaslatára azzal az indokkal napolta el, hogy a pert egyesítik a Vorsatz Lipót ellen folyó perrel.37 1946 folyamán a Kiskunhalason letartóztatottak közül két személyt, Kósa Istvánt és Rajz Endrét Budapestre szállították és a politikai rendőrség a fővárosban is kihallgatta őket.3 8 Időközben a perek tervezett egyesítése ellen a kiskunhalasi vádlottak egyikének védője azzal az indokkal tiltakozott, hogy: „... a bűnvádi eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövettetett."3 9 Az időközben elkészült és a tárgyalásra kijelölt népbíróságokhoz benyújtott vádiratok alapján a kiskunhalasi vasútállomáson elkövetett tömegmészárlás ügyében a következő négy per indult: 1. 1946. máj. 7-8-án kezdődött a Budapesti Népbíróság dr. Jankó Péter40 tanácsa előtt Vorsatz Lipótnak, a 101/322. sz. munkaszolgálatos század volt parancsnokának és három vádlott társának pere.41 2. 1946. nov. 13-16-án kezdte tárgyalni a Kalocsai Népbíróság dr. Lakatos István tanácsa azt a pert, amelynek vádlottai — hat fő — kiskunhalasi vasutasok és civil személyek voltak, akiket a vasútállomáson történt mészárlásban való részvétellel vádolva ültettek a vádlottak padjára. Az első tárgyalást a Kalocsai Népbíróság Kiskunhalasra kihelyezve tartotta, majd Kalocsán folytatta. 1947 folyamán a NOT a per folytatását a Budapesti Népbíróságra helyezte át és ott is fejeződött be a dr. Pálosi Béla vezette tanács előtt.42 3. 1946. jan. 16-án kezdte tárgyalni a Budapesti Népbíróság dr. Rigó Endre tanácsa a Pénzes Antal vasutas elleni pert. Pénzes Antalt azzal vádolt a népügyészség, hogy 1944. okt. 11-én a kiskunhalasi vasútállomásról elmenekült munkaszolgálatosokat kutatott fel és adott át katonáknak. (E per tárgyalása volt az első a kiskunhalasi mészárlás ügyében megindított számonkérési eljárásban, de szövevényes út után utolsóként fejeződött be.)4 3 4. A Budapesti Népbíróság dr. Kajcsa Andor tanácsa 1947. márc. 14-én és máj. 2-án tárgyalta Horváth József volt őrmester ügyét, aki alakulatával 1944. okt. 11-én ugyancsak a kiskunhalasi vasútállomáson tartózkodott és a vádirat szerint szerepet játszott az ott lezajlott tömegmészárlásban.4 4 I. Mint már említettük, a Budapesti Népbíróság dr. Jankó Péter tanácsa 1946. máj. 7-én tartotta első tárgyalását Vorsatz Lipót tart. hadnagy, a 101/322. sz. munkaszolgálatos század volt parancsnoka, Schmidt Gusztáv tart. zászlós, századparancsnok helyettes, Szabó Imre tizedes és Lengyel Ferenc honvéd keretlegények elleni perben. (Lengyel Ferenc csak a per második szakaszában, 1946. jún. 11-13-án ült a vádlottak padján.). E perben nem kizárólag a Kiskunhalason történtek képezték a vád tárgyát, hanem a vádlottaknak a 101/322. sz. munkaszolgálatos századnál kifejtett egész tevékenysége.
