Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1435 a magyar kormány beleegyezése folytán esett csorba az ország szuverenitásán, — az SS-önkénteseket megfosztották magyar állampolgárságuktól. Ezt az eljárást a magyar kormány által aláírt harmadik SS-egyezmény szüntette meg, mégpedig visszamenő hatállyal. A háborús bűnösség szempontjából Baschnak és Volksbundjának szerepe az SS-hadkiegészítési akciókban a vád legsúlyosabb eleme volt; a magyar kormányok ezekkel kapcsolatos felelősségére a népbíróság szinte csak egy félmondat erejéig utalt. Ellenben a vádnak azzal igyekezett még nagyobb nyomatékot adni, hogy hangsúlyozta: a Fegyveres-SS köztudomásúan tömeggyilkosok bűnbandája lévén, aki SS-alakulathoz bevonult, azt gyilkos és rabló ösztönök vezették. Az efajta indoklás a kétségkívül nemzetiszocialista, antiszemita szellemben nevelt és fanatizált SS-alakulatokat minden további nélkül azonosítja rémtetteikről hírhedtté vált SS-kommandóalakulatokkal, s kollektív felelősség alá von az SS-be besorozott minden egyént, nincs tekintettel arra a bizonyítható tényre, hogy a Magyarországról többségében 1944-ben kényszerrel besorozott németek „elpuhult, kispolgári, keresztény" mentalitásával az SS-alakulatok parancsnokai mennyire nem voltak elégedettek,236 s így mélyen sértő azokra, akik tulajdonképpen áldozatai lettek annak, hogy a németbirodalmi és a magyar kormány egyezménye kiszolgáltatta őket az SS-nek. (A népbírósági gyakorlat a voltSS-ekkel szemben később úgy kristályosodott ki, hogy aki nem volt Volksbund-tag, s úgy vonultatták be, mentesülhetett a következményektől, ha nem terhelte semmi bűncselekmény; aki tagja volt viszont a Volksbundnak, még ha nem is önként vonult be az SS-be, nem hivatkozhatott kényszerre, mert a népbíróság szerint már a Volksbundba belépésekor tudnia kellett, hogy tőle, mint Volksbund-tagtól eleve elváiják, hogy SS-szolgálatra jelentkezzék. Az ilyeneket háborús bűnösökként kezelték és büntették még akkor is, ha bűncselekményt nem követtek el.)237 Birkás Géza tanúvallomására alapozva a népbíróság a háborús bűnösség vádja alá vonta a Deutsche Mannschaft felállítását és szerepét is, azt állítva, hogy az a Volksbund politikai célokra felhasználható fegyveres karhatalma volt. Ezt Bäsch tagadta. Először az erdélyi szászoktól öröklött férfi-szervezetnek állította, amely a nőszervezetnek (Frauenschaft) megfelelője. Azután arról beszélt, hogy a jugoszláv uralom alatt létesült, s a magyar uralom alá visszakerült bácskai területekre korlátozottan maradt fenn. О le akarta szerelni, jelentőségét csökkenteni. Fegyverrel a magyar csendőrség látta el, hogy segítsen megvédeni a malmokat, terményraktárakat a gyújtogatókkal szemben, de ez egy hétnél sem tartott tovább, mert szolgálatuktól a magyar hatóságok mihamar eltekintettek. Végül elismerte, hogy a Deutsche Mannschaft szervezését a Volksbund a trianoni országterületre is kiterjesztette,238 de kizárólag mint fegyvertelen rendfenntartók szerepeltek gyűléseken, gyűjtések alkalmával, tagdíjbeszedésnél. Arról a feladatukról hallgatott, hogy az SS-be önként jelentkezni nem akarókat megfélemlítsék, megverjék, s hangsúlyozta, hogy számuk a trianoni területen összesen nem haladta ' meg a 150-200 főt.239 Katonai kiképzésben a Deutsche Mannschaft nem részesült, karhatalomnak ezért nem nevezhető. Bäsch annak idején maga kérte a belügyminisztertől ennek ellenőrzését, s Birkás is elismerte, hogy a nyomozás ez ügyben nem járt eredménnyel. A szervezés nem illegálisan történt, hiszen a Volksbund
