Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1377 kapcsolódik-e bele a Magyar Zsidó Ifjak Egyesületébe, valamint a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége u. n. Somer (Szumir) (sic! - N. A.) mozgalmába". (36-37.) 69 Uo. 41-42. Érdekes, hogy a Hasomer Hacair részletes leírását a Magyar Zsidó Ifjak Egyesületével hozza szoros kapcsolatba, melynek vezetője a már említett Frankel Jenő. A Magyar Zsidók Pro-Palesztina Szervezetét azért akarják „szemmel tartani",mert „... céljuk elérése érdekében a Somer-mozgalmat támogatják..." (42.) Ezt a feltételezést egyébként sómér dokumentumok is igazolták, valóban kaptak anyagi segítséget tőlük. 70 ZsSz 1934. január 19. (XIX. évf. 3. sz. 13.). Az indoklás szerint: „... minden szakosztálynak külön chaluccsoportja van és így a Hechalucra, mint külön alakulatra szükség nincs." - A választmány érdekessége, hogy Fábián László a Zsidó Szemle megjegyzése szerint, „az egyik palesztinai kibbuc üdvözletét tolmácsolta". О valószínűleg azonos Éli Fábiánnal, a Hasomer Hacair debreceni galiljának volt képviselőjével (ZsSz 1930. november 14. XXV évf. 37. sz. 12.), aki sliachként (küldöttként) érkezett Magyarországra. A másik Hasomer Hacair sliach Dávid Rappaport volt. 71 Lásd: H. E. 116. ZsSz 1934. febr. 27. (XXIX. évf. 8-9. sz. 14.). 72 OL К 149 651. f. 4/336. 1936. április 4. A Szigetiékkel foglalkozó dokumentum csak utal rá. A többi információ a Remete Lászlóval 1995 júniusában folytatott beszélgetésekből származik. 73 Remete László a Peterdy-utcai (Városliget mellett) sómcr kénbe járt le. A kénbe járt le Leuchter is, valamint onnan ismerte Deutsch Chaimot (később Demeter György) és Appel Joelt (később Aczél György). A kénhelyiség fölött a pékek szakszervezetének fiókja volt. Ismerte még a Kazár u. 3. sz. alatti sómér hachsarát. Remete László többször részt vett a sómérok drégelypalánki nyári mosaváján. A Mátyás király reálgimnázium az Ilona utcában volt. 74 Dr. Németh Péter egyike volt annak a két bírónak, aki a Károlyi-per során megszülető ítéletkor nemmel szavazott. Bővebben lásd: Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Bp. Kossuth 1978., 378. 1934-ben dr. Németh a III. budapesti kir. büntetőtörvényszék bírája (Bp. V Markó u. 27.). 75 Utal rá az OL К 149 651. f. 4/336 (541/2/1936. sz. pol. res.) Az 1934. február 21-i jelentés száma: 885/1933. pol. rend. res. 76 A bejegyzés Hava Eichler szerint 1934. június 14-én történt. H. E. hivatkozik rá (151.), mint Budapest Székesfőváros Polgármestere Véghatározatára. Magam a Fővárosi Levéltárban nem találtam meg az iratot, csak utalást rá. FL IV 1477 VIII. ker. Elöljáróság: Cionista Szövetség. Tárgy: helyi csoport átalakulása. Sz.: 40942. Ezen a számon szintén ugyanez szerepel (IV 1477. VIII. ker. elöljáróság. 1156. raksz, kötet) s egy utószámra utal (78443), ahol csak az olvasható, hogy a Magyar Cionista Szövetség (Kertész u. 39.) (tehát sómér csoportja - N. A.) székhelyet változtatott. A megjegyzés szerint: „Eredetben vissza VII. ker. elölj". A bejegyzés lelőhelye: IV 1477. VIII. ker. elöljáróság. 1162. raksz, kötet. A Hava Eichler által is olvasott okirat Beregi Ármin hagyatékából (Izrael) került elő. A szöveg szerint: „... A Magyar Cionista Szövetség vezetőségének azt a bejelentését, hogy (VIII. ker. József krt. 3. sz. alatti székhellyel) dr. Izsák Ede főorvos címén (VH-VIII. ker. helyi csoportját megalakította, jóváhagyóan tudomásul veszem..." dr. Szepesváry s. k. tanácsnok. Budapest székesfőváros Polgármestere. 325/1939-IV üo. (Hava Eichler közlése). 77 ZsSz 1934. szeptember 7. (XXIX. évf. 35-36. sz. 23.) 78 A tábort Vajda Szimcha révén a Poel Cedek legalizálta. A Poel Cedek zsidó jótékonysági egyesület volt, melynek vezetője Vajda apja volt. A szervezet a Chevra Kadisa által eltemetett emberekről kiadott gyászkönyvek és esküvői könyvek kiadásából tett szert némi jövedelemre. Mose Jiszrael (1994 március - Kibuc Afikim - Izrael) és Szimcha Vajda (Vajda Zsigmond) közlése (1995 augusztus -Budapest). 79 A négy hachsara: Csaroda (22 chaluc), Pack-Weckler gazdaság (Debrecen mellett), Jászberény, Pallay-puszta (?). In: D. H. H. 70. és utána, valamint Mose Jiszrael visszaemlékezése. A Dror ezen kívül városi hachsarát alapított Sátoraljaújhelyen és a még meglévő Haovéd csoporttal közös hachsarát hozott létre a budapesti Podmaniczky-utcában. (Lásd.: uo.) 80 Lásd H. E. 134. és utána. 81 OL К 149 651. f. 4/336. (541/2/1936/pol. res.)1936. április 4. 82 Lásd Mose Hersko: A karcagi zsidók története. A karcagi zsidók emlékbizottsága kiadása. Jeruzsálem, 1977. 125. Cvi elmagyarázta a rendőröknek, hogy „a Magy. Cionista Szervezet és ifjúsági mozgalmai legális, engedélyezett mozgalmak, amelyek a főváros környékén nagy nyári táborozásokat is rendeznek, anélkül, hogy a hatóság megakadályozná..." Cvit ennek ellenére eltanácsolták a városból. Hersko szerint egyébként ez volt Karcagon az egyetlen cionista kezdeményezés. 83 Nem-szervezett rendőri megfigyelésről beszélhetünk pl. Debrecenben, ahol a Balthazár Dezső püspök május 19-i előadásán résztvevő detektív jelentésében megjegyzi, hogy „...jelen volt
