Századok – 1996

Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341

CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1375 37

ZsSz 1931. május 28. (23. sz. 6.): „... Tarthatatlannak látjuk azt a helyzetet, hogy az ereci Hachsarára és alijára előkészítő Hechaluc, mint baloldali szervezet működjék és azt kívánjuk, hogy a Hechaluc minden politikától mentesen az összes alijázni kívánó ifjú cionisták kiképző szervezete legyen. Ha ez nem volna lehetséges, úgy szükséges a más irányú chaluc szervezetek felállításának lehetővé tétele is". 38

ZsSz 1931. július 3. (24-25. sz. 1.). A június 29-én összeült kongresszusi döntőbíróságot S. Gronemann vezette. A korrekcióval dr. Fried is egyetértett. 39

A szegedi Hasomer Hacair és Hechaluc bemutatkozásán Frankel Jenő beszédet mondott. (Zsidó Szemle 1932. július 8. XXVII. évf. 26. sz. 8.). Más források is megemlítik e különös történetet: „... Dr. Fränkel Jenő 1916-tól cionista volt és szigorúan hagyományhű felfogásának megfelelően a Mizrachihoz tartozott, mégis a Somér Hacair mozgalom helyi tagozatát szervezte meg, azt akarta, hogy minél több szegedi fiú és lány kerüljön közel a cionizmushoz. Reálpolitikus volt, hiszen Szegeden kevés fű nőtt a Mizrachi számára". (In: Új Kelet 1972. március 24. 7204. sz. 13., Bp. írása. 40

Lásd: Gervai Sándor: Nyíregyháza zsidósága élete. Jeruzsálem, 1963. 44. 41

DHH 22-23. A Csáky-utcában Poale Cion műhely alakult, mely 1933-ig működött. (67.) 42

Magyar Alföld. F sz.: Vermes Ernő. П. évf. 67. sz. 1.: „Százötven németországi menekült zsidót helyeznek el Sarkadon". 43

„... Amikor a mi mezőgazdasági munkásságunk nem tud megélni, akkor lehetetlenség kívülről telepíteni embereket és nem lehetséges az, hogy azt a réteget, amelyet Németország nem tűr meg, Magyarország vegye fel és szaporítsa vele az itteni munkanélküliek számát. (Zaj bal felől. -Fenyő Miksa: Ez Hatvanyékra nem áll! Hatvanyék cáfolni fogják a holnapi lapokban!) Hatvanyék sohasem tartoztak azok közé a konstruktív elemek közé, akik a nemzettel együtt tudtak érezni..." (Részlet Petrovácz Gyula felszólalásából) (In: Országgyűlés Képviselőházának Naplója XV kötet Bp. 1933 205-206. Petrovácz Gyula Bp. déli választókerületének keresztény-, gazdasági és szociális párti képviselője volt.) 44

Magyarság 1933. május 12. (XIX. évf. 107. sz. 11.) 45

Zsidó Szemle 1933. május 12. (XXVIII. évf. 18. sz. 6.) 46

Magyar Alföld 1933. május 14. (69. sz. 2.): „A sarkadi szenzáció hiteles valósága: egyetlen német menekült sincs és nem is volt Sarkadon." A lap szerint 27 személyt találtak, de egyiküket (Dreilinger Blankát -budapesti sz.), mivel nem tudta igazolni magyar állampolgárságát, kiutasították Sarkadról. A hachsarán többek között részt vett: Popper György, Ferenc Sándor, Hoffmann Géza, Bischitz Irén, Bokor Géza, Lukács József, Adler Imre, Kálmán László, Friedlander Sándor, Kohn Ilus, Grünfeld Eta, Benyovits Sándor, Rechnitzer Zoltán, Heller Árpád, Nicker Márkus, Steiner László, Pollák László, Weitzner Sándor, Dávid István, Rechnitzer Andor, Winkler László, Korányi Árpád, Dobó László. Többségükben munkások. A legtöbben Békéscsabáról (8 е.), Budapestről (5 e.) jött, a többiek Csográdról (1 е.), Balassagyarmatról (2 е.), Nyíregyházáról (2 е.), Gyöngyöspatáról (1 е.), Debrecenből (1 е.), Szegedről (1 e.) és Miskolcról (2 e.) jöttek. 47

OL К 149 149. es. 1. tétel 1933-1-7484. A m. kir. csendőrség nyomozó osztályparancsnoksága bizalmas összefoglaló jelentése a cionista cserkészmozgalmakról (ad. 936. szám/B. kt. 1933) a belügyminiszternek (a közbiztonsági osztály vezetőjének). 1933. augusztus 23. Ez a tábor a szécsényi őrskörlet Varsány község Felsőtáb pusztához tartozó „Cserepes" erdőrészben volt. 48

Zsidó Szemle 1933. július 14. (27. sz. 10.): „Felhívás héber táborozásra". Jelentkezni Goldblatt Mártonnál lehetett (Bp. VII. Síp u. 10.). Goldblatt foglalkozása műasztalos volt. A Zsidó Szemlében már korábban is találkozunk a nevével: 1929-ben a cionista ifjúsági konferencián vesz részt (ZsSz 1929. szeptember 19. XXIV évf. 23. sz. 7.), majd 1932. április 11-én a Király utca 36. sz. alatti Cionista Otthonban az ünnepélyes chaluc-búcsúztatón a Hechalucot képviseli (ZsSz 1932. április 8. XXVII. évf. 14. sz. 11.). A tábor pontos helye a jelentés szerint: a kemencei őrskerület Bernecebaráti községhez tartozó erdőrészen az Oszlopó forrás mellett. Lásd: 47. jegyzet. 49

Rosenberg Klára vallomása Zsoldoson kívül még Schwartz Ciporát is vezetőként nevezi meg (OL К 149 651. f. 4/336). (Magyar kir. rendőrség politikai nyomozó főcsoportja jelentése a főkapitánynak. 1936. április 4.). Zsoldos Imre egyébként szerepel a „Fekete Könyvben": Zsoldos Imre 1914. I. 13., Budapest, textilkémikus. M. (politikailag megbízhatatlan. - N. A.) 971. Azonossága megállapítható. 971. 1. A Fekete Könyvet, melyben a Horthy-rendőrség (a BM közbiztonsági osztálya) a politikai szempontból gyanús személyekről ABC sorrendben nyilvántartást vezetett, a 30-as években többször is kiadták. Az Országos Széchényi Könyvtárban levő példányokat nagy valószínűséggel 1938-ban adták ki.