Századok – 1996
Beszámoló - Konferencia az elitről (Müller Rolf) V/1307
1314 BESZÁMOLÓ korlás finomabb formáját szerette volna alkalmazni, de nem elég fejlett önreílexiós képessége megakadályozta abban, hogy szembe nézzen az átalakulás árával. És éppen ezért nehezen fogadta el a 89 utáni állapotok anomáliáit. Az értelmiség számára nehézséget okozott az is, hogy az államszocializmus megakadályozta az autentikus polgár kialakulását, és emiatt a demokratikus intézmények civil bázisának „kézi irányítású" megteremtése látszott célszerűnek. Az elit jelenvalósága című szekcióban kerekasztal-beszélgetésre került sor. A meghívottak: Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Gergely András történész, egyetemi docens és Jurányi György a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese voltak. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az elithez tartozás a szakmán belüli pozíción (formális elit) és elismertségen (informális elit) múlik, ugyanakkor a szerep betöltéséhez felelősségtudat is szükséges. Gergely szerint jelentősége van az elit kommunikációs készségének, amelyet több irányban is konvertálni tud és a szociális élményeknek, amellyel erőteljesebb kapcsolatokat képes teremteni a társadalommal. Az elit helyzetéről szólva megemlítette, hogy a rendszerváltás a magas értelmiség hierarchiáját nem érintette, és a korábban keletkezett sérelmek oivoslásaként a pozíciót vesztettek is visszakerültek helyükre. A felsőbb államigazgatásban sem történt jelentős személycsere, mivel az Antall-kormány nem rendelkezett megfelelő számú káderrel. Bárándy a jogi pálya felértékelődésének okait az ország hagyományaiban (jogásznemzet) és a jogi tudás alkalmazásának széleskörű lehetőségében látta. A politikai elitben való nagy arányű jelenlétet pedig azzal magyarázta, hogy a múlt rendszerben a jogászság egyrészt viszonylag független volt, így nem kellett magát elköteleznie, másrészt jól felhasználható igazgatási tapasztalatokkal rendelkezett. Jurányi kiemelte, hogy a bankelitben a pénzvilág pragmatizmusa áttöri a belső, merev korlátokat és erős szelekciót alakít ki. Végezetül Gergely arra tért ki, hogy a jövőben a teljesítményelvűség eredményezheti az elit morális megüjulását. Bárándy a hivatásrendi tudat megerősödését tekintette kívánatosnak, amely kivezetheti a jogásztársadalmat a válságából. Jurányi pedig a bankszférában a professzionalizálódást tartotta elengedhetetlennek, mivel az központi szerepet játszik a gazdaságban. Bár elitkutatások Magyarországon már régóta folynak és jelentős eredmények is születtek, a konferenciának külön jelentőséget ad, hogy keretei között először történt meg a kérdéskör ilyen jellegű, rendszeres áttekintése. A forráskutatási és módszertani eredmények mellett főként az elit morfológiájával kapcsolatban születtek új megállapítások. Általánosan elfogadott tanulságnak tekinthetjük, hogy a hazai elit nagyon szűk és tágíthatatlan bázison nyugszik. Nem alakult ki teljes összhang abban a tekintetben, hogy az elit milyen mélyen és milyen értékrend szerint tagolódik. A rendszerváltozásban betöltött szerepét viszont nem vitatták, és abban is lényegében mindenki egyetértett, hogy minőségének tisztázásához további kutatásokra van szükség. Müller Rolf