Századok – 1996
Közlemények - S. Lengyel Márta – Spira György: Metternich távozása a kancellári székből egy magyar udvaronc leírásában V/1241
1270 S. LENGYEL MÁRTA - SPIRA GYÖRGY Reinöhl /szerk./: Aus dem Tagebuch der Erzherzogin Sophie, Historische Blätter 1931,117., valamint Anton Schnierlingnek az 57. jegyzetben idézendő visszaemlékezéseit). 44 Karl Alexander Hügel br. osztrák diplomata. 45 Joachim Eduard Münch-Bellinghausen gr. állam- és konferenciaminiszter, Ausztria képviselője a Német Szövetségben. 46 Heinrich Hess lovag altábornagy, a főszállásmesteri törzsnek, ill. Ignaz Dreihann lovag tábornok, az udvari haditanács központi katonai irodájának a parancsnoka. 47 Jósika itt arra utal, hogy a magyar országgyűlés alsótáblája március 3-án elfogadta az ellenzéki követi csoport élén álló Kossuth Lajos felirati javaslatát, amely többek között azt követelte, hogy Magyarország belkormányzatát bízzák parlamentáris felelősségnek alávetett független magyar kormányra (a javaslat szövegét közli Pap Dénes /szerk./: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849 I, Pest, 1868, 1-4.), a felirat azonban egyelőre nem kerülhetett az uralkodó elé, mert a felsőtábla a következő tíz napban nem tartott ülést s így napirendjére sem tűzte a javaslatot, a nádor; István főherceg viszont a bécsi forradalom kitörésének hallatára 13-án elhatározta, hogy másnapra egybehívja a főrendeket s velük is elfogadtatja a javaslatot. 48 Értsd: az alsó-ausztriai rendek székházánál. 49 A déli órákban a rendek székháza felé nyomuló katonaság Felső- és Alsó-Ausztria, valamint Salzburg főhadparancsnokának, Albrecht főherceg altábornagynak a vezényszavára tüzet nyitott az átalakulásért tüntető — de eközben az uralkodóházat is éltető — tömegre, öt ember halálát okozva (Ditscheiner 27.; F. A. Nordstein: Geschichte der Wiener Revolution, Leipzig, 1850, 55.: Meyneii 130.). ло A kancellár lánya, Leontine Metternich-Winneburg hg.-nő, Sándor Móric gr. felesége. 51 A Ilofburgba. '- Ld. az alsó-ausztriai rendek 1848. márc. 12-i felségfeliratát, közli Meyneii 119-121. 53 Ezt a felségfeliratot közli Ditscheiner 5. 54 Uo. 32. 55 Uo. 34-36.; Noixlstein 58-61. 56 Ditscheiner 34. Mindezekről a rendi küldöttség egyik tagjának, Anton Schmerling lovagnak a visszaemlékezései, ÖStA IIHStA Sonderbestand Bienerth-Schmerling; valamint e visszaemlékezések alapján Alfred Ameth: Anton Ritter von Schmerling (Episoden aus seinem Leben), Prag-Wien-Leipzig, 1895, 65-75. r'8 Sibik II, 281. 59 Ditscheiner 36.; Nordstein 62. 60 Srbik П, 282. 61 Az idézet forrása Zsófia főhg.-né naplójegyzete, 1848. márc. 13-15., i. h. 117. B- Mindezekről ismét Schnierlingnek az 57. jegyzetben hivatkozott visszaemlékezései; ill. Arneth 75-76. Clemens Wenzel Hügel br. udvari tanácsos, a titkos házi, udvari és állami levéltár igazgatója. 64 Friedrich Thun-Hohenstein gr. stockholmi osztrák követ. ,ьГ' Anton Pergen gr. ezredest, a császár egyik szolgálattévő kamarását. 66 Ladislav Wrbna-Freudenthal gr. altábornagy alsó-ausztriai hadosztályparancsnoknál. ('7 Glacis-nak nevezték a bécsi városfalakat kívülről körülövező s a külvárosokat az óvárostól elválasztó beépítetlen térséget. f!8 Ma használatos nevén: Heldentor. l'9 A déli (gloggnitzi) vasút indóháza. 7U Az egységes Németország megteremtése végett Frankfurtba egybehívott alkotmányozó nemzetgyűlés János főherceget 1848. június 29-én birodalmi kormányzóvá választotta. 71 Ezekről az engedményekről a bécsieket egy március 14-i keltezéssel és Johann Talatzko br.-nak, az alsó-ausztriai tartományi kormány elnökének az aláírásával kibocsátott hirdetmény tájékoztatta, szövegét közli Ditscheiner 55-56., Noidstein 69-70. és Meyneii 146. 11 Id. Alfred Windisch-Grätz hg. altábornagy csehországi főhadparancsnokot, aki ekkor átmenetileg épp Bécsben tartózkodott, hogy innen azután tovább utazzék tervezett következő, németországi állomáshelyére (Aus dem Tagebuche der Fürstin Melanie, 1848. márc. 12-16., i. h. VII, 541.). 73 Hogy mi állott a levélben, azt Jósika — mint látjuk — nem árulja el, s az ő mulasztását magunk sem tehetjük jóvá teljes pontossággal, mivel a levélnek nem sikerült nyomára bukkannunk. De nagyjából ennek híján is kikövetkeztethetjük, miről szólhatott a levél. Tudjuk ugyanis, hogy István főherceg, aki március 14-én este Bécsbe sietett (Vó. Tóth Lőrincz: Mikor ment István nádor
