Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

8 MOLNÁR ANDRÁS akkor vállalja el, ha a társaság szerkezete és célja ismeretesek lesznek előtte". A szervezők erre közölték Batthyányval a Pesti Hírlapban olvasható tervezetüket, és azt is, hogy a részletek kidolgozása majd éppen annak a választmánynak lesz a feladata, amelynek elnökéül őt felkérték. Az előkészítő munkálatokban ugyan Batthyány még jó ideig nem vett részt személyesen, de az elsők között jegyzett a társaság részvényeiből. Kossuth az 1841. szeptember 2-án megjelent, „Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól" c. munkájában már az orra alá dörgölhette Széchenyinek, hogy Batthyány bezzeg „500 ezüstforinttal adakozott" a Széchenyi által támadott „hasznos ismereteket terjesztő egyesület" létesítésére.13 Közben, 1841. március 11-én az egyesület választmányi ülése a társaság nevét „Iparegyesület"-re változtatta, majd hozzáláttak az aláírási ívek terjesztéséhez. A szeptember 4-i közgyűlés elfogadta az Iparegyesület elnevezést, és elismerték a társaság megalakulását. A következő, november 13/14-i közgyűlésen — immár Batthyány jelenlétében (bár még nem az ő elnökletével) — megvitatták, és módosítások után elfogadták az egyesület „munkálati tervét", valamint az alapszabályok tervezetét. „Ez úton jöttem érintkezésbe Batthyány Lajossal, kit annak előtte nem ismertem" - emlékezett később erre a közgyűlésre Kossuth.14 Az Iparegyesület 1842. június 4-i közgyűlése 3 évre az egyesület elnökévé választotta (közfelkiáltással) Batthyányt. A közgyűlés döntését Bezerédy István tolmácsolta a távollévő Batthyánynak, majd másnap jelentette, hogy Batthyány „az egyesület elnökségét szíves készséggel elvállalá". A június 6-án tartott választmányi ülésen már Batthyány elnökölt, és Kossuth nem kis büszkeséggel hirdette a Pesti Hírlap „Iparműkiállítás" c. vezércikkében, hogy az egyesületet „egy oly férfiú, kinek nevéhez nagyszerű históriái emlékezetek, kinek személyéhez nemzetünknek köztisztelete csatlakozik, gróf Batthyány Lajos vezérlendi"!1

5 Az egyesülettel kapcsolatos szervezőmunka zömét ugyan Kossuth — mint aligazgató — vállalta magára, de jutott teendő Batthyány számára is. Egyrészt személyes jelenlétével és elnökletével kívánt súlyt adni az egyesület üléseinek (így pl. az 1842. november 10-i és 16-i választmányi üléseken); másrészt minden tekintélyét latba vetette az egyesület népszerűsítése, és a támogatók, részvényesek toborzása érdekében. Az 1842. augusztus 24-i választmányi ülés Batthyányra bízta, hogy „Pest megye és város pártfogását eszközölje ki az egyesületnek". Az október 10-i választmányi ülés jegyzőkönyvében az alábbiakat olvashatjuk: „ElrvÜ őméltósága buzgalmát fejtendő ki, egyesületünk gyarapodására 47 aláírási ívet kér, melyek megküldendőnek határoztatnak a nevezetesebb alapítványok megírásával, hogy ezeket őméltósága fölszólító leveleiben hasznára fordíthassa". 1842 decemberében körlevélben szólította fel Batthyány valamennyi barátját és ismerősét (így pl. Wesselényi Miklóst vagy Károlyi Györgyöt - lásd függelék 2. sz.), és hazafias érzéseikre hivatkozva, az Iparegyesület támogatását kérte tőlük.16 Batthyány tartotta a megnyitóbeszédet az első magyar iparmű-kiállítás 1842. december 26-i ünnepélyes díjkiosztásán is. Beszédének fogalmazványát már a december 23-i választmányi ülésen felolvastatta. A választmány részéről „elnök úrnak e megelőző figyelme köszönettel fogadtatott, azon nyilvános megjegyzéssel, hogy a választmány egy pillanatig sem kétkedett, miszerint a gróf úr egészben és részletekben is csupán az egyesület és választmánya érzéseit fogja kifejezni".