Századok – 1996
Közlemények - Remport Zoltán: A reformkor kiemelkedő ipari kísérlete: a csetnek–pécsi vasgyár I/105
A CSETNEK- PÉCSI VASGYÁR A REFORMKORBAN 117 is könnyebben racionalizálható, a szállítási többletköltséget pedig a feldolgozottabb termékek nagyobb nyereségtartalma elviselheti. Egy bejáratott gépgyár tapasztalataira támaszkodva már az is nagyobb biztonsággal megítélhető lett volna, hogy van-e reális lehetőség tovább lépni, pl. az ásványi szenet a gyártásba nagyobb arányban bevonni, esetleg a vasfinomításra is berendezkedni. Természetesen az ilyen program is csak akkor hozhatott volna eredményt, ha az megfelelő szakvezetésre támaszkodik. A 19. század közepén már csak azok a gyárak maradhattak versenyben, amelyek vezetését aktív és jól felkészült szakember vette a kezébe. A csetnek-pécsi vasgyár sorsa végső soron azt a tanulságot hagyta az utókorra, hogy gazdasági eredmény csak a lelkes kezdeményezés és a bölcs szakszerűség összakapcsolásától várható. Arról azonban semmiképpen sem szabad megfeledkezni, hogy a dunántúli, illetve a Duna menti vasgyártó törekvéseket a reformkor nemzedéke fogalmazta meg és indította el. JEGYZETEK 1 Madarász felváltva szerepelt András és Endre keresztnéven. 2 A vasat és acélt ma is ezen elv alapján, két lépcsőben gyártják, természetesen fejlettebb technológiával és berendezésekkel. A frissítést higgasztás és finomítás néven is emlegették. 3 Bidermann, Hermann Ignatz: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn und dessen früheren Annexen, einschliesslich der Militärgrenze. Pest-Graz 1857, 32-38. 4 Bartholomaeides Ladislaus: Inclyti Superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia Historico-Geographico-Statistica. Leutschoviae 1806-1808, 348. 5 A Concordia az egyesülési szerződést 1833-ban kötötte meg. Volny József: Gömör megye bányaipara. In: Hunfalvy János: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest, 1870. 268. 6 A negyvenes évtized közepén a Concordia 131 500 forint alaptőkével 2 nagyolvasztót, 9 frissítőhámort, 6 nyújtóhámort és 1 fűrésztelepet tartott üzemben. Csetnekvölgy, Hetilap 1848. 28, 434. 7 Eisele Gusztáv: Gömör és Borsod megyék bányászati és kohászati monográfiája. Miskolc, 1903, 373. — Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Budapest, 1951. 204. 8 Kossuth Lajos: A pécsi vasgyár elsőségi részvényei. Hetilap, 1845. 20, 305. — Az erdőirtás a 19. század közepén korántsem volt sem általános, sem jelentős, a vonatkozó megjegyzések erősen hangulati jellegűek. Kerpelynek három évtizeddel később végzett felmérése szerint az ország faállományának tervszerű kitermelése, egyéb fogyasztás mellett, kb. egy millió t nyersvas olvasztásához is elegendő lett volna. A század közepén pedig csak 35^10 ezer t vasat olvasztottak az országban, s jóllehet a vasfinomítás is legalább ezzel egyenértékű faszénfogyasztó volt, mégis a kohászat a lehetséges felhasználásnak még 10%-át sem vette igénybe. Természetesen a hosszabb ideje működő kohók közelében a fakitermelés gyakran irtás jelleget öltött. 9 Remport Zoltán: Az ipari forradalom jelentkezése Magyarország vaskohászatában a XIX. századbem. Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 1986. 214. 10 A kavarókemence szabadalmazott formájában ásványi szénnel fűtött lángkemence volt, a tűztérből, az olvasztó teknőből és a füstelvezető kéményből állt. A teknőben megolvasztott vasat a frissülés elősegítése céljából vasrúddal kavarták. A forrasztókemence hasonló felépítésű volt, de azt teknő helyett sík fenékkel látták el. — Johannsen, Otto: Geschichte des Eisens. Düsseldorf-Berlin, 1934. 307. — Paulinyi, Akos: Das Puddeln. München, 1987. 11 Madarász Endre: Pécs környékének jövendője ipari és mezőgazdasági tekintetben. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyűlésének munkálatai. Pécs, 1846. 234. 12 Haas Mihály: Baranya földirati, statistical és történeti tekintetben. Pécsett, 1845. 75. 13 Náray János: Pécs szabad kir. városának iparstatisztikai leírása. Hetilap, 1845. 19, 290.
