Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1112 URBÁN ALADÁR 35 Szárazberki Nagy József Emlékjegyzetei. Bp. 1931. 147-149. A szerzőt egyébként — névazonosság alapján — egy ideig a Lamberg megölésében való részvétellel is gyanúsították; uo. 193-197. (Károlyi Árpád munkájára ld. az 1. jegyzetet.) Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1936. V 416. 36 Pá Iffy János munkájára ld. a 15. jegyzetet; az említett részek: I. 48-49; 59-61; 140-142. (Pálffy úgy emlékezik, hogy Hajnik a holttestet Budára vitette: П. 5.) Mód Aladár: Pártharcok és a kormány politikája 1848-49-ben. Bp. 1949. 74-76. Spim György: Kossuth szövetsége a baloldallal és a tömegekkel. Kossuth Emlékkönyv, Bp. 1952. 204-205. (A szerző a Csengeiy Antal hagyatékából idézett emlékirat leírása alapján kétségbe vonja, hogy Kolosy lett volna Lamberg gyilkosa. I Ember Győző: Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén. uo. I. 186. A szerző itt óvatosan, de a korábbiakban határozottan állította, hogy az országgyűlésnek az a határozata, miszerint a miniszterelnök távollétében a Honvédelmi Bizottmány intézkedjék, már Lamberg halálának ismeretében született. Ezt Barta István vitatta, mivel egyes emlékezések szerint a gyilkosság három óra tájban történt, s az országgyűlés nyilvános ülése már két órakor elkezdődött: ld. KLÖM XIII. 43. 2. jegyzet. 37 Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben. Bp. 1959. 267-269. (Képpel.) Varga János: Az 1848-49-i polgár forradalom és szabadságharc. Ld. Magyarország története. 2. kiad. Bp. 1967. I. 516. 38 Nemeskürty István: „Kik érted haltak szent Világszabadság . A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradabnárai. Bp. 1977. 21-26; 222-225. (Említi, hogy a lefokozott és beböitönzött Hrabovszky ellen a legfőbb vád az volt, hogy nem gondoskodott Lamberg védelméről; 307.) Spira György: A forradalmi ország szíve, 1848-1849. Ld. Budapest története Iv. 61. (A Csengeiy-hagyatékban fennmaradt emlékezés szerzőjét: Gedeon László századost Spira azonosította ebben a munkájában.) Spim György: Polgári forradalom (1848-1849). Ld. Magyarország története, 1848-1890. Bp. 1979. 258. Spira mindkét kötete közli Orlay Petrich Soma ceruzarajzát Lamberg haláláról. Ügy tűnik, hogy ez az ábrázolás áll a legközelebb a valósághoz, mert itt az is látszik, hogy Lamberget védelmezik. A Rózsa Gyöigy-Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp. 1973 . 397. sz. kép a budai oldalon ábrázolja az eseményeket, — úgy ahogyan Bécsben elképzelhették a leírások alapján. Az előtérben egy aulista, aki kardját készül Lambergbe döfni, míg egy munkás-külsejű személy lándzsával hasba szúrja a földre terült grófot. (A rajzoló nem tudta, hogy milyen az egyenesre pántolt kasza!) Spira 1959-ben megjelent munkája, 268. közli a legismertebb ábrázolást, amely egyértelműen a Lánchíd pesti oldalát mutatja, ahol egy ősz atyafi leszúrja a földre zuhant grófot. Vargyas Endre munkájában (227.) a kocsiból már kirángatott Lamberget balról az egyik tollas-kalapos személy szúija mellbe, míg egy másik jobbról most emeli szúrásra tőrét. Gracza II. 221. ábrázolásán ugyancsak leszúrja a grófot az egyik szereplő, míg az előtérben egy bécsi légionárius és egy szűrös-kaszás alak látható. Ezen a képen feltűnően jól öltözött személyek szerepelnek. (Terjedelmi okokból nem foglalkozhatunk a szereplők ruházatában kifejeződő társadalmi hovatartozásukkal.) 39 Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848^19-ben. Bp. 1983. 188-190. Splényi Béla emlékiratai. S.a.r. Fábri Anna. Bp. 1984. II. 52-55. (Splényi arra is emlékezeti, hogy milyen érdektelenség mellett került sor 1849 elején Lamberg újratemetésére, amelyet Windisch-Griitz rendelt el; II. 116.) Supka Géza: 1848-1849. S.a.r. Ríbri Anna. Bp. 1985. 276-285. (Lamberg és Latour levelezése: uo. 292-295.) Fiideczky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben. S.a.r. Varga János. Salgótarján 1988. 36^0; 71-72. 40 Trefoil Ágoston önéletírása. S.a.r. Csorba Csaba. Sátoraljaújhely 1991. 59-62. Lányi András: Lamberg szívében kés. Kritika 1992/9. 3-5. (Kötetben: A másik köztársaság. Liget könyvek, 1993.) Hennann Róbert: Népharag Lamberg ellen. Lincselés a hídon. Ld. Halmos Ferenc-Katona Imre József (szerk.): Száz rejtély a magyar történelemből. Bp. 1994. 130-131. 41 A pesti és budai rendőrkapitányság által folytatott kihallgatások jegyzőkönyveinek és öszszefoglaló jelentéseinek eredeti példányai együtt találhatók a Hadtörténeti Levéltárban, a budai osztrák haditörvényszék vizsgálati anyagaival, levelezésével és jelentéseivel; ld. Kriegsgericht zu Ofen, 1852-7-81. (A két testes iratcsomóra Böhm Jakab, a levéltár volt vezetője 1977-ben hívta fel a figyelmet.) A katonai vizsgálóbizottság előterjesztései és beszámolói — egyéb iratok kíséretében — megtalálhatók az OL Abszolutizmuskori levéltár, D 37 Általános iratok 1034. sz. alatt. Erre Fábiánné Kiss Erzsébet hívta fel a figyelmemet, s az átrendezett terjedelmes anyagban Bakács Bernadette kereste azt meg számomra. Utóbbiaknak és Böhm Jakabnak ez úton is szeretném köszönetemet kifejezni. 42 Az elmondottakra ld. BM rend. oszt. 1848-1-636, 720. Az utóbbi szám alatt Hajnik szept. 29-én kelt utasításának fogalmazványa is, amely megengedi, hogy a Lamberg holmijában található tárgyakat, amelyek állítólag Melczer ezredesé, azokat kiadják. (Itt fekszik a tételes leltár, amely szeptember 29-én készült, s amely a Lambergnél talált pénzösszeget is feltünteti. Szerepel rajta az
