Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

1078 URBÁN ALADÁR kaszát osztottak ki. Nem tudjuk, nemzetőr volt-e, s ő is fegyverben állott-e az Újpiac terén, s részt vett-e ez egész éjszaka során folytatott őijáratokban, amelyekről beszámolt. Végül a műfaj sajátos példájaként említhetjük Vizer János munkáját, aki Budán 1850-ben rendszerezte ismereteit elérhető források és dokumentumok felhasználásával. О is az egy órát jelöli meg a fegyveres és kaszás emberek megjelenése időpontjául, s megemlékezik a képviselő Balogh János — később letagadott — mozgósító szerepéről. Úgy tűnik, hogy Lamberg halálát a lapokból rekonstruálta, mert szerinte is Budáról akart Lamberg bérkocsiban Pestre átkelni, amikor a hajóhídon felismerték. Megjegyzi, hogy bár a hatóságoknak meghagyták a gyilkosság kivizsgálását, de ezt nem hajtották végre, legalábbis ilyen iratok nem kerültek nyilvánosságra.19 Ezek a naplók megőrizték, de nem terjesztették — vagy ha igen, úgy csak szűk körben — a Lamberg-ügyre vonatkozó ismereteket, akár helyesek voltak azok, akár tévesek. Az információk továbbadását a nyomtatott művek szolgálták. Ezek között első helyen a fürge tollú Szilágyi Sándor munkája áll, amely Pesten 1850-ben jelent meg. Ez — érthetően — Lamberg vonatkozásában nem tartalmaz újdonságokat, hanem idézi a sajtó tudósításait. Újdonságokat nyújt viszont a Levitschnigg lovag által produkált két kötet, amely Pesten jelent meg 1850-ben és a „Kossuth und seine Bannerschaft hangzatos cím alatt kínálta magát. A kötetkék politikusi arcéleket rajzoltak meg — többnyire szarkasztikusan —, természetesen nemcsak Kossuth híveiről. így Batthyánytól és Eötvöstől Szemeréig, vagy Görgeytől Perczelig 1848-49 első és másodvonalbeli politikusainak és katonámak hosszabb-rövidebb jellemzése megtalálható a gyűjteményben. A Lamberg-ügyhöz Balogh János képviselő és a gyilkosként kivégzett Kolosy György bemutatása szolgáltat adalékot. Megemlítendő még, hogy ez idő tájt német és angol nyelvterületen egymás után jelentek meg a különböző, többnyire a magyar forradalom és szabadságharc leverése után megélénkülő érdeklődéstől ösztönzött kiadványok. Nem lehet célunk ezek áttekintése, részben azok gyakori pontatlansága, részben főleg azért, mert a hazai ismereteket aligha szolgálták. Egyet azonban érdemes megemlíteni. Ez Pulszky feleségének, Walter Teréznek emlékirata, amely 1850-ben jelent meg Lipcsében németül, illetve Londonban és Philadelphiában angolul. A munka Lamberg halálával kapcsolatban nem sok újat tartalmaz (ifjabb Majláth György eszerint figyelmeztette volna Lamberget az őt fenyegető veszélyre, de az kinevette; a hídon egy őrmester ismerte fel a tábornokot — s egy bécsi diák, valamint egy erdélyi származású fiatal magyar mérték rá az első csapást), de információi bekerültek Stilesnek, az Egyesült Allamok volt bécsi követének 1852-ben megjelent munkájába.20 Az információk bőségét árasztja az 1848-49-es dokumentumokat publikáló Janotyckh 1851-ben megjelent kiadványa, akmek a gyakorlata az volt, hogy néhány esetben magyarázatot fűzött az anyagok által bemutatott fejleményekhez, így történt ez Lamberg halálával kapcsolatban is, amikor úgy látta, hogy a közölt dokumentumok nem elegendőek a történtek megértéséhez. Mivel pedig 1850 végére — amikorra háromkötetes munkájának összeállítását befejezte — már a hadbíróság jóvoltából sok mindent lehetett tudni, Janotyckh kétoldalas összegezése egyik legfontosabb forrása lett a szeptember 28-i eseményeknek. A fejlemé-