Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

Urbán Aladár NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT Beszámolók, emlékezések, tanúvallomások 1848 szeptemberében nemcsak az első felelős magyar kormány léte, hanem az áprilisi törvények, az alkotmányos átalakulás eredményei is veszélybe kerültek. Radetzky lombardiai győzelmei lehetővé tették, hogy az áprilisban Innsbruckba menekült udvar augusztus közepén visszatérhessen Bécsbe. A helyzetét megszilárdulva érző Wessenberg-kormány elérkezettnek látta, hogy határozott lépéseket tegyen a „magyar kérdés" megoldására. Ennek volt része az uralkodóval augusztus 31-én jóváhagyatott Államirat (Staatschrift), amely az áprilisi törvények érvényét, s ezzel valójában a Batthyány-kormány jogszerű létét vitatta. Az augusztus végén Bécsbe utazott, s a had- és pénzügyi törvények szentesítését megkísérlő Batthyány és Deák nem tudott érdemi tárgyalásokat folytatni. A Pest-Budára gyakorolt nyomást tovább növelte, hogy a báni méltóságából júniusban formálisan felfüggesztett, de tevékenységében nem akadályozott Jellasicsot szeptember 4-én ellenjegyzés nélküli királyi kézirattal visszahelyezték hivatalába. Ebben az uralkodó kijelentette: meg van arról győződve, hogy „legfelsőbb parancsaimnak pártütőleg ellenszegülni, vagy azon kapcsot, melly századok óta Magyarhon mellékországait magyar koronámhoz köti ... önnek szándokában soha nem lehetett . Ezt követte a magyar országgyűlés küldöttségének szeptember 9-én Schönbrunnban adott semmitmondó királyi válasz, amelynek következtében a kormány 11-én lemondott. Ezen a napon, szeptember 11-én Jellasics inváziós serege — előzetes figyelmeztetés nélkül — átlépte a Drávát. István nádor másnap ismét Batthyányi bízta meg kormányalakítással, de Bécsben ezt nem hagyták jóvá. Előbb, így szólt az indokolás, az új kormány személyi összetételét kívánják megismerni. A válságos helyzetben a nádor az országgyűlés felkérésére elvállalta a horvát erők ellen gyülekező magyar sereg fővezérletét. Mivel azonban a király eltiltotta a nádort attól, hogy fegyveres akciókban vegyen részt, Jellasics pedig sértő módon kitért a főherceg által javasolt találkozó elől, István nádor szeptember 22-én titokban elhagyta a Veszprémnél gyülekező sereget és másnap — Batthyányval folytatott megbeszélés után — Bécsbe távozott. Az alább ismertetendő fejlemények valójában itt. kezdődtek. A jelen tanulmány célja, hogy további adatokkal egészítse ki Lamberg királyi biztosi küldetésének történetét, áttekintse a halálának körülményeiről szóló beszámolókat és emlékezéseket — azok ellentmondásait —, valamint a hazai történetírás egymást követő generációinak állásfoglalásait. Végül összegezni kívánja mind a fővárosi hatóságok 1848 október-decemberi, mind az osztrák katonai nyomozószervek