Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
104 PETRI EDIT immit ammott akár török, rácz, görög, sidó akar minemő árujával járkálna, vagy lézengene, megh nevezett hellyekre, úgy mint Debreczenre vagy Kecskemetre tanquam loca depositionis mercium suarum mind azokat sub poena confiscationis mercium relegallya, az hollot is azon jókat drágában ne merészellyék árolni, hanem amint azoknak limiatatioja vagyon, és az előtt is az fejér pénzért observáltatott az ára". Szepes megyéhez. Státny Archív Levoci, Szepes m. lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Nro. 41. 33-37. Idézte- Bánkúti, Cumania III. 1975. 81. 46 Rákóczi szabadságharc Kecskeméttel és Karácsony Sándorral kapcsolatos történései tekintetében Bánkúti Imrének a tanulmányban idézett alapműveihez utaljuk az olvasót. Az az adat, miszerint a harmincadot 1708-tól bérelték vitathatóvá teszi Ember Győző korábbi állítását, miszerint az arad-ezegedi kerület harmincadhelyeit a felső- és alsómagyarországiakkal egyidőben 1727 vagy 1728-ban adták bérletbe, vö. Ember Győző: Belkereskedelem. Görög kereskedők. = Magyarország története 1686-1790. IV./1-2. Főszerk.: Ember Győző, Heckenast Gusztáv (Bp., 1989.) 1. 650. 46 A nagy szállítók, akik tízezer vég számba adták el az abát a kuruc állam megbízottainak, persze általában sohasem tették a lábukat Magyarországra, hanem Konstantinápolyból vagy Nándorfehérvárból irányították üzleteiket, mint pl. Alboér Ábrahám. A kisebb kereskedők természetesen személyesen hozták áruikat Magyarországra, ők azonban nem is annyira a hadsereg, hanem a lakosság szükségleteit elégítették ki. Mint a Szegeden át Kecskemét felé irányuló áruforgalomról felvett harmincadjegyzék mutatja, a Törökországból behozott áruk igen sokfélék voltak. BKmÖL KvL IV. 1528/b. II. 430. passim 47 Társa Muhamed kihallgatási jegyzőkönyve 1765. február 23. BFL. PvL. Intim a.a. 3997. 48 BkmÖL KvL. IV. 1528/b. II. 430. passim. 49 Bur, 1986. 287. és OL HT С 42. Acta Miscellanea Fasc. 2. No8 14-17. rsz. 60 Petri, Cumania III. 55-57. 51 Conscriptio Graecorum Quaestorum Portae Ottomanicae Subjectorum. 1754-1755. (Országos összesítés megyénként közli a kereskedők nevét és a kompániához tartozást is feltünteti) OL HT С 42. Misc. Fasc. 2. N°8. 15. rsz. 41. Bács megye. 62 OL HT С. 42. Misc. Fasc. 2. N°8. 14. rsz. 469. Békés megye jelentése 1754. november 20. Uo. 15. rsz. 41. (Itt csak Georgius Pap neve szerepel.) 53 OL HT С. 42. Misc. Fasc. 2 N°8. 15. rsz. 47. és Komárom megye 1754. augusztus 11-i jelentése, uo. 14. rsz. 377. 64 Uo. 377-378. 55 A Jászkunsági görögökről főbb tanulmányt publikált Papp Izabella a Szolnok megyei Levéltár évkönyveiben 1987-től kezdve. Amikor a témával kezdett foglalkozni - indításként az általam publikált 1754-es országos összeírások a Jászkúnságra vonatkozó adataiból indult ki. Petri, Cumania III. 35-36. OL HT С. 42. Misc. fasc. 2 N°8. 14-15. rsz. 66 A témakörre részletesen Id. GecsényiBécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Századok, 1995. 4. 767-790., 777.; Uő. Ért. 1994. 159, 163. 57 Az 1754-es országos összeírás kecskeméti példányában szerepel (kompánia akkori bírája Rusa Tamáskovics, aki hűségesküt tett). Tamáskovics bátyjával a török alattvaló Baltazar Miklóssal consocius. Utóbbinál szerepel még az a megjegyzés, hogy nem akarja magát a kompániából kivonni. Más török alattvalóknál ez a kitétel nem szerepel. PmL IV. 74. CC.I. 43. továbbá BKmÖL KvL IV. 1528/b. II. 313. 58 PmL IV. 1/d. Misc. Pol. Ant. 1737-1, BKmÖL KvL IV. 1528/b. 111-113, 115. 59 A témakörben elsősorban a következő munkára támaszkodtunk: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Sajtó alá rendezte Hanák Péter (Bp. 1984.) 60 BKmÖL KvL IV. 1528/b. II. 356. Az uzsora a 17-18. században egyszerűen „kamat"-ot jelent, nincs pejoratív értelme. A magyar nyelvtörténeti etimológiai szótára. Főszerk.: Benkő Lóránd Bp. 1976. III. 1044-1045 61 Az érvelésből következtethetően a jövevény zsidó kereskedő lehetett, erre utal az „idegen" jelző, valamint az, hogy kihangsúlyozzák: a magyarok ellen nem szóltak. BKmÖL KvL. IV. 1528/b. III. 44. 1791. november 1. 62 Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és a magyar nemzeti jellem., Tsz 1982. 373-403. 63 Uo. és az előbbiekkel egybecseng Szakály Ferencnek Oppenheimer Sámuel tevékenységével kapcsolatos azon megállapítása is, miszerint: „az arisztokraták hamar felismerték, mily egyszerű és könnyű módja a tőke szerz jnek a zsidóknak [tegyük hozzá a görögökkel is ez volt a helyzet] birtokaikra telepítése." Szakály, 1971. 33.
