Századok – 1996
Tanulmányok - Gergely András: A Frankfurt–Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán V/1033
1050 GERGELY ANDRÁS kel egyidőben, május 19-én levelet írt Ferenc Károly trónörökösnek, amelyben leszögezte: Magyarország elválása „a német tartományoktól" fájdalmas csapás a birodalom számára. „Ennek egy bizonyítéka lelhető fel abban, hogy Magyarországról két képviselőt küldtek Frankfurtba a német parlamenthez." A kivárást a magyarokat illetően nagyon is helyénvalónak tartja — teszi hozzá —, elhallgatva, hogy maga is hozzájárult a küldetéshez.9 7 A követküldés ténye hamar köztudottá vált. A Frankfurter bécsi tudósítója május 16-án kissé eltúlozva jelentette: „A magyarok két deputátust fognak Frankfurtba küldeni, hogy Németországgal véd- és dacszövetséget kössenek."9 8 Két nappal később keltezett jelentésében Szarvasy, a király személye körüli minisztérium alkalmazottja és az Augsburger állandó tudósítója már pontosabb információkat küld lapja számára: két kormánymeghatalmazott kel útra, feladatuk a vámtörvényhozás és a kereskedelempolitika figyelése, ez ügyben kiteijedt felhatalmazásuk van, s ő is hozzáteszi, hogy a magyarok rá vannak utalva a véd- és dacszövetségre, s ismerteti a követek életrajzát.99 Egy május végi csehországi választási röpirat ugyancsak felhívja a figyelmet a magyar követküldésre: lám, a magyar kereskedelmi érdekek is Frankfurt irányába mutatnak, ettől a fejlődéstől Csehország sem szigetelheti el magát.10 0 A magyar követek május 19-én vasúttal Boroszló felé mentek, hogy megismerkedjenek az egyes német tartományok politikai érzületével. Ahogyan haladtak tovább Szászországon át Frankfurt felé, egyre izgatottabbnak találták a lakosság hangulatát. Május 24-én érkeztek Frankfurtba, s a megbízólevél másolatát mellékelve írásban jelentkeztek Gagernnél, a parlament ideiglenes elnökénél. (Érkezésüket az előzetes sajtótudósítás révén nagy érdeklődéssel várták, a lapok még ezt a bejelentkező levelet is közzétették.)101 Gagern rögtön másnap reggel, „szívélyesen és méltóan" fogadta őket.10 2 Kijelentette, hogy a legkevésbé sem kételkedik Magyarország függetlenségében. Utasításukra reflektálva elmondta, hogy egyáltalán nem áll szándékukban, hogy a német nemzeti-nyelvi törekvéseket Magyarországon támogassák. „Mi németek éppenséggel inkább túl sokan vagyunk, semmint kevesen, mégis alig tudjuk összehozni az eddigi Németországot is." Gagern tehát, korábbi elveihez híven, a germanizálást, németesítést elutasította, s érzékeltette a magyarokkal, hogy a Bund, határain kívüli egységre nem gondol. „A bécsi forradalom az Önök műve" —jelentette ki Gagern, utalva a márciusi forradalomnak a magyarok szempontjából kedvező következményeire, és sajnálkozásának adott kifejezést az osztrák kormány mostani tanácstalanságát illetően. A német-magyar szövetséggel teljes mértékben egyetértett, s külön örömét fejezte ki azért, hogy a magyar küldöttek nem a Bund még meglévő intézményeihez, hanem az új nemzetgyűléshez fordultak. Gagern szerint a parlament rövidesen nemzetközi bizottságot alakít, s egyelőre ezzel a szervvel tarthatják közvetlenül a kapcsolatot.103 Még ugyanezen a napon, a szokásos kinyomtatást be sem várva, Gagern a parlament ülésén bejelentette a magyar követek megérkezését és felolvasta megbízólevelüket. A bejelentést nagy éljenzés fogadta, a magyar küldötteknek a gyűlésben díszhelyet ajánlottak fel.10 4 Az eseményről (az ovációkkal együtt) Menshengen frankfurti osztrák követ is beszámol, kommentár nélkül, egyetlen információt
