Századok – 1996

Kisebb cikkek - Veszprémy László: Troppaui Márton (Martin von Troppau) a középkori magyar historiográfiában IV/978

KISEBB CIKKEK 979 és betoldásoktól terhelten.4 Kézai igen a­laposan járt el: hihetetlenül sokat olvasott a hun történethez: Viterbói Gottfriedet, Jordanest, Isidorust, a Nagy Sándor-tör­ténet latin és görög változatait, esetleg még hispániai krónikákat is. Nagy való­színűséggel ismerte Martinus történeti munkáját is, noha érthető, hogy a hun eseményeket nagyon röviden tárgyaló Martinus háttérbe szorult forrásai között. Kétségbevonhatatlannak látszik azon­ban, hogy Kézai a catalaunumi csata le­írásakor két momentumot is Martinustól emel át: a burgund király legyőzését, va­lamint az elesettek vérének folyammá való dagadását. Hasonlóképpen Attila és Leo pápa találkozásának a leírására is hatással lehettek Martinus sorai.5 Kézai krónikájának ma fennmaradt szövege csak két évszámot hoz: a hun foglalás 700. és a magyar honfoglalás 872. évét, ami mögött elsősorban azt a meg­gondolást kereshetjük, hogy a krónikás felfogása szerint Attila unokája részt vett a magyar honfoglalásban. Kézai maga nyilván tisztában volt a megközelítően he­lyes évszámokkal, de az eredeti kéziratok híjával sosem tudhatjuk meg, hogy Kézai autográf kéziratához hogyan viszonyul­nak a mára hagyományozott évszámok.6 Természetes, hogy a 14 és 15. századi magyarországi történeti alkotások, az ún 14. századi krónikaszerkesztés, majd a 15. század végén Thuróczy krónikája rákény­szerültek a hun és a korai magyar törté­nelem évszámainak és szereplőinek a kri­tikai korrekciójára.7 A 14. századra meg­gyökeresedett az a felfogás, hogy Attila 124/125 évig élt, 44 évig uralkodott, ebből 28-at társuralkodóként. Hiteles forrásból származott 453. évi haláléve, egyedural­kodóvá válásának 445. éve. E valós és képzelt számokból valóságos zsonglőrkö­dés alakult ki az egyes krónikaváltozatok között. A hunok magyarországi benyomulá­sát a források egy csoportja (Knauz kódex egyes kéziratai, Laskai Osvát, Jakob Un­rest)8 417-re teszi, amit a 28 éves (445 és 417 különbsége) társuralkodói uralom, majd Bleda 445. évi halála után egyedu­ralma követett. Meglehet, hogy a rejtélyes 417-es évszám olyan történeti feldolgo­zásból származik, ami szerint ebben az évben ment féijhez Galla Piacidia Flavius Constantiushoz, s születhetett meg fri­gyükből a magyar-hun történetben is sze­repet játszó Honoria.9 Ezzel szemben a krónikaszerkesztés Képes Krónika kézirata a hun történet kezdetét, Attila vezérré választását a 373. évre tette1 0 (+28: 401 a királlyá válasz­tása), s a szerkesztő a 373. évhez megadta Valens császár és Celestinus pápa nevét. Ebben nyilvánvaló a világtörténetek használatának nyoma, mégha nem is Martinusé, hanem olyan munkáké, mint Viterbói Gottfried Speculum regumja.11 A világkrónikák éppen Valens uralkodá­sára, 373. kezdőéwel teszik a hunok ki­vonulását Szkítiából. A Krónikaszerkesz­tés Budai Krónika kézirata még egysze­rűbben a 453 évből vonta le a 125-t és a hun történet kezdőévének a 328-t adta meg, de ehhez nem is keresett pápa-csá­szár párhuzamot. A Képes Krónika szerkesztője a 373. évből számolva, ahhoz 72-t hozzáadva Bleda halálának évét, azaz 445-t teszimeg Attila halála évének is. Bizonyosan egy­szerű szövegromlás, hogy a Képes Kró­nika a magyar történelem kezdetét 677-re helyezi, amihez a teljesen máskor ural­kodott Ш. Constantinus császárt (5. sz.) és Zacharias pápát (8. sz.) rendeli hozzá Ezzel szemben a Budai Krónika-család 888. éve igen közelebb áll a valósnak te­kinthető évszámhoz. Thuróczy a magyar és hun történe­lem közé 300 évet tesz. A magyarok ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom