Századok – 1996
Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969
KISEBB CIKKEK 977 még 881 előtt történt. A magyar törzsszövetség kötötte a csatlakozó három kabar törzs fejedelmével, hogy erős és megbízható szövetségesei legyenek egymásnak. A két politikai döntést nem sokkal később, a 890-es években jelentős események követték. Az Etelközt elhagyó magyar törzsszövetség és szövetségeseik a Kárpát-medencébe vonultak, azt néhány év alatt elfoglalták és új politikai kereteket alakítottak ki az avar birodalom bukása óta sem politikailag, sem gazdaságilag nem egységes területen.4 7 Hogy ez az esemény, a 890-es években történt magyar honfoglalás előre eltervezett, katonailag és diplomáciailag előkészített volt-e vagy sem, ebben megoszlanak a vélemények régóta.4 8 JEGYZETEK 1 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról (MEH) Szerk.: Györffy György Bp. 19863. 135., illetve az ehhez tartozó 269. jegyzet. A magyar honfoglalás kútfői (MHK) Szerk.: Pauler Gyula és Szilágyi Sándor. Bp. 1900. 393. 2 Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai (AMT) Szerk. és ford.: Moravcsik Gyula. Bp. 1988. 34-51. 3 A „kettős fejedelemségéről összefoglaló jelleggel: Kristó Gyula: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993. A forrásokra: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. (MEH) Szerk.: Györffy György. Bp. 1986. 4 ÁMT 44-45. 5 Levedit következetesen „vajdá"-nak nevezi Konstantinos, Árpádot „nagyfejedelem" („megás arkhon") tisztséggel nevezi meg. 6 MHK 398-399. 7 MHK 411. 8 MHK 411^13. 9 MHK 396. 1° MHK 401. 11 Kiistó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Bp. 1995. 14-15. 12 Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 137. 13 Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől... 142. 14 Nyilván ezt fejezi ki Konstantinos császár művében az a rész, hogy Levedi vajdát a kazár kagán magához hivatja azért, hogy legyen ó a magyarok első fejedelme. AMT 44. 15 Hóman-Szekfű: Magyar történet I. k. Bp. 1935. 70. 16 OscarHalecki: Európa milleniuma. Bp. 1993. 98-108. « MEH 88. 18 Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged, 1995. 120. 19 Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi... 12-15. 20 ÁMT 45. 21 AMT 45., illetve az ehhez a részhez tartozó 27. jegyzet. 22 Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi... 14. 23 Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása Bp. 1895. (Reprint 1989.) 176-177. és az ehhez tartozó 2. jegyzet. 24 Kristó Gyula: A magyar állam... 97-127. 25 Illés József: A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor In.: Árpád és az Árpádok. Szerk.: Csánki Dezső. (Újra kiadva Bp. 1916.) 26 A vérszerződésről a legutóbbi tanulmány: Imre Boba: The Federal Structure of the Earliest Hungarian Polity: The Role of the „Covenant of Blood". Ural-Altaic Yearbook 63 (1991) 99-113. 27 MHK 399. 28 MHK 399^00. 29 Például: MHK 401. 30 Vámbéry Ármin: A magyarság... 175. 31 Illés József: A magyar... 34-35. 32 László Gyula: Szent István és a honfoglalók. In.: Doctor et Apostol. Szent István tanulmányok. Szerk.: Török József. Bp. 1994. 11. 33 Hóman-Szekfü: I. k. 72. 34 Hogy ez a mai történészeket kevésbé foglalkoztatja, arra csak két jellemző példa a legutóbbi évek jelentősebb összefoglaló munkáiból: Engel Pál: Beilleszkedés Európába 1440-ig. (Magyarok Európában I. k.) Bp. 1994. 95-100. (Ebben a részben a vérszerződés egy-két mondatban szerepel.) Korai Magyar Történeti Lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Bp. 1994. (Külön szócikkben a vérszerződés nem szerepel.) 35 ÁMT 46. 36 MHK 401. 37 Erre már László Gyula felfigyelt: id. mű: 11. 38 ÁMT 46-47. 39 Váczy Péter: A magyar történelem korai századaiból. Bp. 1994. 12-16. 40 Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. Szeged, 1994. 70-72. 41 Ezt megemlíti Konstantinos császár is: AMT 46.
