Századok – 1996

Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969

KISEBB CIKKEK 975 tesen ír erről mindjárt a fejedelemválasz­tás után és a kárpát-medencei honfoglalás megkezdése előtt.) Azonban ha nem a magyar törzsek egyenrangú vezetői kötöttek egymással vérszerződést, akkor felvetődik a kérdés: egyáltalán történt-e ilyen politikai ese­mény az Etelközben vagy ez csak Anony­mus elképzelése volt. Mielőtt választ ke­resnénk erre a kérdésre, érdemes idézni egy részletet Anonymus művéből: „... a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Almos vezér, a Magóg ki­rály nemzetségéből való Ügyek fia, jó em­lékezetű férfiú, uruk és tanácsadójuk nekik; kijött pedig a feleségével meg a fiával, Árpáddal, valamint a nagybátyjá­nak, Hüleknek két fiával: Szovárddal és Kadocsával, továbbá ugyanerről a vidék­ről való szövetséges népeknek megszám­lálhatatlan sokaságával."3 6 A vezérek és Almos rokonságának az említését követően „szövetséges népek"­et említ Anonymus, akiket nem nevez meg név szerint.3 7 Konstantinos császár azonban tud egy népről, akik az Etelköz­ben csatlakoztak a magyarokhoz: „... az úgynevezett kabarok a kazárok nemzet­ségéből valók. (...) és elmenvén leteleped­tek a türkökkel együtt a besenyők földjén, összebarátkoztak egymással, és holmi ka­baroknak nevezték el őket. (...) Egy feje­delem van náluk, azaz a kabarok három törzsében, aki máig is megvan." Néhány sorral lejjebb ezt mégegyszer megismétli: „És így egymással összeol­vadván, a kabarok a türkökkel a besenyők földjére telepedtek le. Ezután Leon, a Krisztus-szerető és dicső császár hívására átkelvén a Dunán és megtámadván Syme­ont, teljesen legyőzték.."38 Két fontos dolgot tudhatunk meg e­zekből a mondatokból. Az első az, hogy a kabarok három törzse egy fejedelem i­rányítása alatt az Etelközben csatlakozott a magyarokhoz. (Konstantinos császár más helyen és összefüggésben csak az ál­tala „Etelköz"-nek nevezett magyar szál­lásterületeket tartja a „besenyők földjé­nek", vagyis annak a területnek, ahol a 10. század közepén a besenyők éltek.3 9 ) A második pedig az, hogy ez a kabar csat­lakozás Bölcs Leó császársága idejében —vagy néhány évvel korábban—történt, tehát a kárpát-medencei honfoglalást megelőző években. Hogy ez pontosan mikor történt, arról Konstantinos császár nem ír. A kabarok csatlakozása a magyar tör­zsekhez nyilván nem volt véletlenszerű: szövetségeseknek gondolták a magyaro­kat a kazárok elleni küzdelmükben, nem kellett attól tartaniuk, hogy a magyar ve­zetők kiszolgáltatják őket ellenfeleiknek. Véleményem szerint ez a csatlakozás a­zután történt már, hogy a magyarok meg­választották a fejedelmet — vérszerződés kötése nélkül —, és folytatódtak a törek­vések, hogy teljesen elszakadjanak a kazár függéstől. Ez 862 után, az első Kár­pát-medencébe vezetett hadjáratot köve­tő években lehetett, de még a 881. évi katonai akció előtt. A 881. évi Bécs kör­nyékén történt hadjáratban ugyanis már — nagy valószínűséggel — kabarok har­coltak a magyarok oldalán, mint egymás szövetségesei. 4 0 A kabarok csatlakozása valószínűleg a 862 és 881 közötti években történhetett, és ez a szövetség már nyer­hetett megerősítést vérszerződéssel, hi­szen a kabarok nem voltak a magyarok rokonai.4 1 Politikai érdekeik azonban a­zonosak voltak — függetlenedés a Kazár Birodalomtól —, és ezen céljuk elérésé­ben számíthattak egymásra, mindkét törzsszövetség erős szövetségest találha­tott a másikban. A magyaroknak azért is előnyös lehetett ez a szövetség, mert az etelközi területeket három oldalról erős

Next

/
Oldalképek
Tartalom