Századok – 1996
Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969
KISEBB CIKKEK 971 írja ugyanezt a Névtelen jegyző Álmos vezérről: „Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiának is a végső nemzedékig Almost, Ügyek fiát és azokat, akik az ő nemzetségéből származtak, mivel Almos vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos férfiú volt".6 Anonymus szerint Árpád csak követi apját a fejedelmi tisztségben, de már nem az Etelközben, hanem „Hung várában", a Kárpát-medence északkeleti részén választják fejedelemmé azt követően, hogy a magyarok Almos vezetésével elkezdték meghódítani a területet: „Almos vezér tanácsot tartván [„Hung várában"] és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot."7 Ettől a résztől kezdve Almos vezérről már nem olvashatunk Anonymusnál. Az Árpád megválasztásával záruló fejezetet követően a Névtelen jegyző már arról ír, hogy a 903. évben Árpád vezetésével a Kárpát-medence melyik területeit foglalták el a magyar vezérek, nemzetségek.8 Azonban Anonymus Konstantinos császár híradásánál egy nagyon fontos adattal többet közöl. A Névtelen jegyző azt írja, hogy Almos 819-ben született.9 E-mellett még azt is közli, hogy a 884. esztendőben „... a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé."1 0 Ezt az évszámot közvetlenül a fejedelemválasztás és a vérszerződés kötését követően közli, tehát ezt úgy is értelmezhetjük, mintha a Szcítiából való kiköltözés közvetlenül ezeket az eseményeket követné. Ha elfogadjuk Almos születésének évszámául a 819. évet1 1 , akkor a fejedelemválasztás idején, 880 körül, már idősebb ember lehetett. Fia, Árpád 35-40 éves lehetett akkor, ha Almos a 60. éve körül járt, így alkalmas volt arra, hogy néhány évvel később apjától átvegye a fejedelmi tisztséget. Ez azonban még mindig nem válasz arra, hogy ki lehetett a magyarok első fejedelme. Tovább kell még értelmeznünk a források adatait. Véleményem szerint több oka van annak, hogy a magyar törzsek vezetői közvetlenül az etelközi területekre vonulás után választották meg maguk közül a fejedelmet. Az első ok az lehetett, hogy a kazároktól való függetlenedést, amely már a 830-as években elkezdődött1 2 , egy komoly katonai vereség megállíthatta, vagy legalábbis lassíthatta. Egy kedvező politikai folyamat, amely magával vonzotta a nyilván ugyanilyen kedvező társadalmi, gazdasági változásokat, a vereséget követő súlyos helyzetben megtorpanhatott.1 3 A kazár kagánnak is valószínűleg ennek a kezdődő magyar függetlenedési folyamatnak a megállítása lehetett a célja akkor, amikor magához hívatta Levedi vajdát. Ugyanis ha egy neki behódoló fejedelem vezetése alatt egyesíti a vereség után meggyengült magyar törzseket, akkor ez azzal járhatott volna, hogy a függetlenedési folyamat megáll, majd visszatér az a hatalmi és politikai helyzet, melyben a magyarok még a kazár függés idején éltek.1 4 A magyar törzsek vezetői előtt minden bizonnyal világos volt a kazárok ezirányú törekvése, és valószínűleg felismerték azt, hogy olyan vezért, fejedelmet kell maguk közül választani, aki hosszabb távon szembe tud szállni ezzel a kazár céllal mind politikai, mind katonai téren. A kazárok újbóli hatalmi törekvései mellett pedig ott volt még egy fontos indok arra, hogy a magyar törzseket összefogó
