Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 33 Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten, id. ra. 429. 1. Vesd össze: Dr. Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Budapest, második kiadás 1939. Benne Schwab Lőw pesti főrabbi szerepéről, aki az országgyűléshez benyújtott s az egyenjogúsítást kérő szöveget szerkesztette. Id. m. 11. 1. Az első kiadás 1898-ban jelent meg. (A továbbiakban Bernstein: A negyvennyolcas szabadságharc, id. m.) 34 Hertelendy Károly: másodalispán Zala megyében. Született 1787-ben, meghalt 1861-ben. 1834. április 2-ától 1840-ig Deák Ferenc követtársa a pozsonyi diétán. 35 Pulszky Ferenc: jogot végzett, író, politikus és archeológus. Született a Sáros megyei Epeijesen, 1814. szeptember 17-én. Meghalt Budapesten, 1897. szeptember 9-én. 1832-36-ban egy távollevő főrend megbízottja az országgyűlésen. Később megyéje aljegyzője. Bejárta majd a legtöbb nyugat-európai országot. 1839-ben második követ az országgyűlésen. 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. írt politikai, közgazdasági cikkeket Kossuth Pesti Hírlapjában is. 1848 márciusában a Közcsendi Bizottmány tagja, majd Kossuth mellett pénzügyi államtitkár, később a király személye körüli miniszter (Esterházi Pál Antal herceg) államtitkára. Utána a Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849 tavaszától a Szemere-kormány diplomáciai követe Londonban. Világos után elkísérte Kossuthot angliai és amerikai körútjára. Az újabb önkényuralom idején műtörténeti tanulmányokat folytat Firenzében. Felesége és leánya halála miatt 1866-ban hazajön és Eötvös József közbenjárására amnesztiát kap. 1869-ben Eötvös kinevezte a Nemzeti Múzeum igazgatójának. 36 Simon: id. m. 35-36. 1. 37 Dr. Csetényi Imre: Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Budapest, 1928. 13-16. 1. (A továbbiakban: Adalékok a magyar zsidóság történetéhez, id. m.) 38 Dessewffy Aurél a Zemplén megyei Nagymihályon született 1808. július 27-én. Meghalt Pesten 1842. február 9-én. Pályája kezdetén Pesten folytat joggyakorlatot. 1828-ban fogalmazó gyakornok az udvari kancelláriánál Bécsben. 1833-tól már jelen van a felsőtáblán. 1841 nyarán megszerezte az addig már az újkonzervatív irányzatot képviselő Világ című, kéthetenként megjelenő orgánumot. A főrendi reform konzervatív irányzatának egyik jelentős vezetője volt, akit politikai ellenfélként Kossuth is nagyrabecsült. 39 Simon: id.m. Uo. 40 MT. 1836-1868. Budapest, 1896. 175-176. 1. 41 Utaltunk már arra, hogy ez a törvényes jogszabály nem mindig érvényesült a gyakorlatban. 42 Idézi: Dr. Büchler: A zsidók története id.m. 430. 1. Kossuth ifjúkori nézeteire „ezen boldogtalan nép"-ről, lásd fiatalkori írásait, amelyek kissé eltérőek. Kossuth Lajos: Ifjúkori Iratok. Összes Munkái VI. k. Sajtó alá rendezte: Barta István. Budapest, 1966. 179-180. 1., 239. 1. (A továbbiakban: Ifjúkori Iratok, id.m.) 43 Dugonics András: Magyar példabeszédek, és jeles mondások. Szeged, 1820. 1. k. 201. 1. Dugonics András: kegyes-tanítórendi áldozópap, a pesti egyetem tanára. Született Szegeden, 1740. október 17-én, meghalt ugyanott 1818. július 25-én. Az irodalomban a rendi nacionalizmus eszmevilágát, a nemzeti szempontra összpontosított nyelvszemléletet és kultúrigényt képviselte. Etelka című, szakmailag gyenge regénye is a régi rendi nacionalizmus gondolatvilágát mutatta, a felvilágosodásellenes irányzat szolgálatában. Lásd róla: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon című alapvető művét. Budapest, 1983. 344-345. 1. 44 Révai Miklós: nyelvtudós, író, egyetemi tanár és lapszerkesztő. Született a Torontál megyei Német-Nagy-Szentmiklóson 1750. február 24-én. Meghalt 1807. április l-jén. Az első magyar nyelvű hírlap, a Pozsonyban, 1780-ban alapított Magyar Hírmondó szerkesztője. Bessenyei folytatójaként a felvilágosodás eszméjének nemzeti és nemesi változatát képviselte. Kosáry fentebb idézett művében a 315. 1. Az idézetet lásd: Bánóczi József: Révai Miklós élete és munkái. Budapest, 1897. 377. 1. 45 Kovács A.: Id. m. 64. 1. 46 Idézi Zsoldos: Id.m. 15. 1. 47 Dr. Bernstein Béla: Jókai és a zsidók, zsidó vonatkozások és alakok összes műveiből. Budapest, 1925. 46-47. 1. A szerző 1898. május l-jén ment Jókai Bajza utcai lakásába — ma a Természettudományi Múzeum Embertani Tára van a villában —, hogy kiadásra elfogadott munkájához előszó megírására kérje föl az írót. Ebben Jókai még azt is hangsúlyozta, hogy „a magyar közönség sok megszívlelendő tanulságot fog ezekből — Bernstein adataiból — meríthetni. A magyar zsidók előtt pedig ama bibliai tűzoszlopként fog vezetőül világítani méltó elődeik példái". 48 Kolmár József: főgimnáziumi tanár. Született a Somogy megyei Magyarod-Pusztán, 1820. április 3-án. Meghalt Pozsonyban, 1917. január (vagy június) 21-én. Filozófiát és jogot tanult.
