Századok – 1995
Közlemények - Tóth István György: Írás; olvasás; könyv a paraszti műveltségben a 17–18. században IV/815
ÍRÁS-OLVASÁS A 17-18. SZÁZADBAN 849 ez az „ördöngös írás ... ollyan csudálatos, hogy azt se pap, se barát meg nem olvashatja". Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy Somogyi analfabéta volt, de ebből a mondatából, amelyet a peresznyei tiszttartónak vetett oda, világos, hogy irigyelte a papok és a barátok tudományát, és büszke volt arra, hogy olyan írást mondhat a magáénak, amit még ők sem tudnak megfejteni. Somogyi dicsekvései nem maradtak hatás nélkül a faluban. Anyósa, aki szemmel láthatóan rossz viszonyban volt vele, elmondta a tanúvallomásában, hogy a leánya, azaz Somogyi felesége egyszer titokban kinyitotta a félje titkos dobozkáját. Somogyi ezt a skatulyát mindig magával hordozta, ekkor is csak azért hagyta otthon, mert a tiszttartó elé citálták, és félt, hogy megtalálják nála. Felesége kihasználta az alkalmat, felnyitotta a dobozkát, és ekkor az anyós az írások között megpillantotta — magát az ördögöt. A parasztasszony megesküdött rá, hogy az ördögöt világosan látta ezen amulettként hordott bűvös írások között, leírást is tudott adni róla: „az skatulája megnyittatván, emberi ábrázatban és fejér hegyes sapkában, környül való írások között látta". Biztosra vehetjük, hogy Somogyi János anyósa írástudatlan volt, és ösztönös félelemmel, mely borzongató méreteket öltött, nyúlt a 1 számára érthetetlen, kifürkészhetetlen értelmű írásokhoz.10 5 l A parasztasszony vallomása jól tükrözi a parasztság és az írott kultúra kapcsolatát 18. században: Az írás jelenléte ekkor a falvakban már általános, de i a parasztok nagy többsége még írástudatlan, és ezért a legtöbben nem tudták megfejteni az okmányok tartalmát — ezért lehetett a ládában őrzött, titokzatos iromány ördöngös dolog az analfabéta jobbágyok számára. | ' JEGYZETEK 1 Benda Kálmán: Az iskolázás és az írástudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években. Somogy megye múltjából 8. Kaposvár 1977., 123-133. Benda Kálmán: Felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. In: Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978. 287-308. Az alfabetizáció külföldi, igen gazdag szakirodalmából módszertani kérdésekre, különösen az anyakönyvek, mint források felhasználására lásd: Jacques Houdaille: Les signatures au mariage de 1740 á 1829. Population 32/1977/65-90. Francois Furet-Jacques Ozouf: Lire et écrire: l'alphabétisation des Francis de Calvin á Jules Ferry. Paris 1977. I-II. R. S. Schofield: The measurement of literacy in pre-industrial England, in: Literacy in traditional societies. Ed. J. Goody. Cambridge 1968. 311-325. és R. S. Schoßeid: Dimensions of illiteracy 1750-1850. In: Literacy and social development in the West. Ed. Harvey J. Graff. Cambridge 1981. Napóleon korában a francia megszállással a francia anyakönyvezési szokások is elterjedlek Németország nyugati és Itália északi részein, ekkor a vőlegények és menyasszonyok aláírták az anyakönyveket, ami lehetővé teszi az alfabetizáció statisztikus vizsgálatát: Daniele Marchesini: La fatica di scrivere. Alfabetismo e sottoscrizioni matrimonial! in Emilia tra Sette e Ottocento. In: II catechesimo e la grammatica. Ed. Gian Paolo Brizzi. Bologna 1985. I. 83-170. különösen 125-143. Daniele Marchesini: Sposi e Scolari. Sottoscrizioni matrimonial! e alfabetismo tra Sette e Ottocento. Quarderni storici 53(1983) No. 2. Xenio Toscani: L'alfabetismo a Pavia agü inizi deli Ottocento. Annali di storia pavese 1981. no. 6-7. 353-365. Elena Brambilla: La misura dell'alfabetizzazione nella Lombardia del primo Ottocento. Archivo storico lombardo CXÍ1984) 366-374. Etienne Francois: Die Volksbildung am Mittelrhein im ausgehenden 18. Jahrhundert. Eine Untersuchung über den vermeintlichen „Bildungsrückstand" der katholischen Bevölkerung Deutschlands im Ancien Régime. Jahrbuch für westdeutsche Landesgeschichte 3(1977) 277-304. 2 Vas m.L. XI/604. Szentgotthárdi ciszterci apátság uradalma, Községbírói elszámolások, Kezeslevelek, Hagyatéki becsük. Magyar Országos Levéltár, (MOL) Battyhány cs.lt. P 1322. Községi iratok, ás P 1313. Majoratus, MOL P 275. Festetich cs.lt. Községi iratok.
