Századok – 1995
Tanulmányok - Knapp Éva: Vallásos társulatok; rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17–18.században IV/791
808 KNAPP ÉVA stb. által kifejezett elkülönüléssel, egy új vallási elit kialakításával párhuzamosan a kongregációk nagy súlyt helyeztek a nyilvánosságra, s aktivitásuk egyik központi tényezője volt a reprezentáció. A belső vallásossággal szemben előnyben részesítették a nyilvános és látványos áhitatgyakorlatokat. Mindezzel jelentősen hozzájárultak egy új kegyességi típus, egy új vallási ideál kialakulásához.95 3. A kassai vallásos társulatok, ezen belül a kongregációk története nemcsak hűen tükrözi a felekezeti viszonyok alakulásának szakaszait a városban, hanem ezek a szervezetek maguk is aktív szerepet játszottak a vallási hatalom újraelosztási folyamataiban.9 6 Az egyházi reformtörekvések világi közvetítőiként jelentősen hozzájárultak a város és környéke rekatolizációjához, amikor intenzív kapcsolatra törekedtek a környező települések lakosságával és a városi társadalom különböző csoportjaival. Fontos szerephez jutottak az egész várost és annak környékét átfogó vallási ünnepek szervezésében és lebonyolításában, befolyást gyakoroltak a városi testületekre, s a szélesebb rétegek megnyerésére törekedtek az egyre szűkülő, protestánsnak megmaradt városi polgársággal szemben. Ezen túlmenően a társulati tagok missziós tevékenységet végeztek saját laikus környezetükben, melynek során az egyházi reformtörekvések a civil társadalom olyan rétegeihez is eljutottak, amelyek a hagyományos eszközökkel nem voltak hozzáférhetők. 4. A laikus vallási szervezetek a társadalom összetartása mellett elősegítették a társadalmi átrétegződést, s a hatalmi viszonyok megváltoztatásával és egy új társadalmi és vallási elit kialakításával hozzájárultak egy új, katolikus többségű városi társadalom létrejöttéhez.9 7 Bár a szervezetek társadalmi rétegződésének elemzése a társulati anyakönyvek és az ezekkel összevethető egyéb források alapján további feladat, a szórványos adatok és az ide vonható nemzetközi vizsgálatok9 8 alapján megállapítható, hogy a különböző típusú szervezetek csak részben fordultak különböző rétegekhez. A különböző típusú társulatok kínálatának differenciálódása nem egyszerűen követi a városi társadalom szerkezetének átalakulását, hanem hozzá is járult ahhoz, amikor a paraszti származású, bevándorolt vagy bevándorolni készülő környékbeli népesség és a városi lakosság különböző rétegeinek egy szervezetbe tömörítése elősegítette az előbbi rétegek integrációját, természetes szocializációját, polgárosodását. A kongregációk krízise a 18. század második felében jelzi annak a katolikus társadalomnak az átalakulását, melynek létrejöttében korábban jelentős szerepet játszottak, de ekkor már ezek a szervezetek sem tudták feltartóztatni a társadalom egyházi kötöttségektől való lassú felszabadulásának, elvilágiasodásának folyamatát.
