Századok – 1995
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) IV/767
BÉCS ÉS A HÓDOLTSÁG KERESKEDELME A 16. SZÁZADBAN 773 zettel történő természetbeni kiegyenlítése is komoly haszonnal járt a hadiszállítók számára. Götzler és Waldner Bécsben árusítottak németeknek és magyaroknak, akik közül az utóbbiak a kereskedőáruként becsomagolt fegyvereket, páncélokat titokban Magyarországra szállították. A jelentés íróját, bizonyos Hardinert, akinek személyéről nem sikerült bővebbet megállapítani, a Bécsben időző debreceni kereskedők viszont láthatóan meg akarták téveszteni, amikor „őszintén" beszéltek előtte. Elmondták ugyanis,hogy ők szabadon utazhatnak a török terület — Buda, Esztergom, Fehérvár — és Bécs között, tehát ismerik a viszonyokat. így pontosan tudják, hogy „Budán sok felszerelt műhely működik, mesterek és segédek is vannak, akik ugyanazon (fegyver) típusokat csinálják, mint itt, nem kell" tehát fegyvercsempészésre gyanakodni.27 Az alsó-ausztriai hatóságok Hans von Thaw volt bécsi polgármester (ő azt is kiderítette, hogy a páncélokat zsákokban a kocsik bakja alatt csempészik) és Hans Schadner bécsi piacfelügyelő (Handsgraf) véleményének kikérése után több irányú utasítás kiadását javasolták a csempészés azonnali felszámolására, illetve a történtek pontos felmérésére. Az intézkedések között szerepelt a hainburgi, pozsonyi, komáromi, magyaróvári és soproni, azaz a meghatározó vízi és szárazföldi utak mentén működő, vámosokhoz és harmincadosokhoz küldendő parancs i a kereskedők kivétel nélküli éjjeli és nappali ellenőrzéséről, valamennyi gyanús hordó és bála felnyitásáról. A debrecenieket és egyáltalán a magyarokat a polgármesternek és a piacfelügyelőnek fokozottan figyeltetnie kellett. Azért, hogy megállapíthassák a törököknek eladott fegyverzet legalább hozzávetőleges menynyiségét, indítványozták a helyi fegyverkovácsok és kereskedők titokban történő kikérdezését arról, mennyi hadfelszerelést készítettek és adtak el a gyanúsítottaknak. Ezt a célt szolgálta volna a gyanúba került kereskedők boltjának bezárása és üzleti könyveik két évre visszamenőleg történő átnézése is. („Szükségesnek tartjuk, hogy üzleteik most bezárassanak és a birtokukban levő hadfelszerelés mennyisége összeírassék. Miként az is, amivel két éven belül kereskedtek a kereskedő könyveikben meglátassék.") Ezzel egyidejűleg szükségesnek tartották, hogy az udvari hatóságok njanak mindazon városokba, amelyek a fegyvergyártás szempontjából számításba jöttek és titkon tudakozódtassanak az egy-két éven belül történt eladások iránt. A Lengyelországon át Budára történő szállítások ügyében egyenest a lengyel királyi udvar megkeresését vélték indokoltnak. Az Udvari Haditanács 1572. április 24-i ülésén hozott határozatot az ügyben. Elfogadták az alsó-ausztriai kormányjavaslatát s elrendelték a három kereskedő kereskedelmi könyveinek átnézését és valamennyi fegyverrel kereskedő polgár készleteinek leltározását, pontos leírását. Ebben a munkában az alsó-ausztriai kormány és a Haditanács egy-egy megbízottjának is részt kellett vennie. Azok akik a számbavétel során valamit eltitkoltak, számolhattak az áruk elkobzásával. A jövőre nézve ismételten megtiltották, hogy a helyi kereskedők fegyvereket adjanak el Magyarországra s különösen Pozsony és Nagyszombat lakosainak. Őket, mint vámmentességgel bíró polgárokat a vámokon fokozott figyelemmel kellett kísérni. Bécs város polgármestere felelősséggel tartozott egyfelől azért, hogy az ellenőrzés kijátszásával a tiltott árukat nehogy a külvárosi kertekben tárolják s onnan szállítsák tovább; másfelől pedig annak biztosításáért, hogy a városba
