Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
722 GERGELY JENŐ SOROZATOSAN ISMÉTLŐDŐ MAGYARÁZATOK KONKORDÁTUMUNK TERVEZETÉHEZ (Általában) Szálasi Ferenc 1940-ben Budapesten megadott programja2 8 szerint nem tűrhető, hogy az egyén belső élete kettészakadjon: hogy vallási meggyőződése, mely az egész-embernek egyik alkotó-eleme, nemzeti meggyőződésével összeütközésbe kerüljön. Az egyensúlyt azzal biztosíthatjuk, hogy megadjuk Istennek, ami Istené és megadjuk nemzetünknek, ami nemzetünké. Semmi közünk ahhoz, hogy más nemzetek mit akarnak kezdeni vallás-erkölcsi életükkel, csak ahhoz van közünk, amit mi akarunk. Magyar népi mozgalmunk az egyes vallási közösségekkel szemben oly álláspontra helyezkedik, amilyet azok velünk szemben és nemzetünk jövőjével szemben elfoglalt álláspontjukkal és tanúsított magatartásukkal kiérdemelnek. Concordatum Hungaricum néven foglaltuk egybe az Egyház és Állam közötti szerződés-tervezetünk egyes pontjait. Köztudomásúlag a Konkordátumot az Állam kormánya (ill. feje) az Egyház fejével köti meg; a törvénytárban történt kihirdetésével világi törvénnyé, a konzisztóriumban, majd bulla alakjában történt kihirdetés után egyházi törvénnyé válik. Az 1855-i osztrák konkordátum állt hozzánk, magyarokhoz legközelebb;29 jelen tervezetünk azonban teljes terjedelmében inkább az 1934-es osztrák konkordátumot tartja szem előtt, lényegében azonban megalkuvás nélküli hungarista szellemű alkotás.3 0 (Első cikkelyhez) Egyházpolitika, mint azoknak az elveknek rendszere, amelyek az Egyház és Állam közti rendezett viszonylat alapján a kormányzást irányítják, megengedett, sőt szükséges tevékenysége az egyházi felsőbbségnek, de csakis a Konkordátum által megszabott keretek között.3 1 Ide vonatkozó fontosabb magyar törvények: 1848-i XX. tc. a bevett vallásokról; 1895-i XLIII. tc. a csupán elismert vallásfelekezetekről; külön kategóriába tartoznak a házasságra és anyakönyvezésre vonatkozó törvények, melyekről e magyarázat-sorozat kapcsán külön történik említés. (Negyedik cikkelyhez) A főkegyúri jog, mint a magyar királynak ama különös és a főfelügyeleti jogtól különböző az Egyháztól nyert joga, melynél fogva az egyházi kinevezéseknél és az Egyháznak világi vonatkozású ügyeiben más királyoktól értéktöbbletben különbözően övé a döntő szó, — jogfolytonosság alapján nem szállhat át bármely magyar államfőre, azért ezt a jelen Konkordátum újólag rendezi.3 2 Kisebb fokú magyar tényezők kegyúri jogába direkte nem szólunk bele, de amennyiben az az új elrendezés útját állná, semmisnek tekintendő.
