Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 693 beszélgetését tartalmazza. Ez is kitér a klessheimi eseményekre. (Horthy Miklós dokumentumok tükrében. Közzéteszi H. Haraszti Éva. Balassi Kiadó, Bp. 1993. 34-38. — A közlés alapja a birt Public Record Office-ban található iratcsomó.) 52 Ismeretes, hogy abban az 1943. szeptember 9-i előzetes fegyverszüneti egyezményben, amelyet ankarai és lisszaboni magyar diplomaták írtak alá az angol diplomácia megbízottaival, megállapodtak abban, hogy „alkalmas pillanatban a szövetségesek légi úton küldöttséget dobnak le Magyarországra, amely megteszi a szükséges előkészületeket Magyarország kapitulációjára". A háromtagú küldöttség („Veréb-misszió") március 19-e előtt néhány nappal meg is érkezett, ám — eltekintve attól, hogy jelentéktelen, gyengén tájékozott személyekből állt és ügyetlenségből dekonspirálódott — az adott helyzetben már nem nagyon tehetett volna semmit. Az előzetes fegyverszüneti egyezmény szövegét Id. C. A. Macartney. October Fifteenth. A history of modern Hungary. Edinburgh 1956. II. köt. 185.; magyarul közli Ránki György: 1944. március 19. Kossuth 1968. 25-27. 53 Horthy Dálnoki Miklós Béla vezérezredest küldte Hitlerhez. Ó nagyon rossz időpontban, a Führer elleni merénylet után egy nappal érkezett a főhadiszállásra, ennek ellenére Hitler 24 órán belül fogadta. 54 Ezt az elgondolást Miklós Béla Hitlernek is előadta; ő azonban, a vezető katonatisztek részvételével lezajlott merénylet friss hatása alatt élesen ellenezte ezt. 55 A szóbeli jegyzék francia nyelven íródott, az ügyvivő is így küldte tovább. Arról értesíti a követséget, hogy átmenetileg felfüggesztették a zsidók „külföldi munkára való elszállítását", illetve néhány eseti engedélyre utal, amelyek lehetővé tették egyes zsidó csoportok külföldre távozását. 56 Az 500 000-es számot a miniszter — nyilvánvalóéul már Lequerica — többszörösen aláhúzta. 57 A minisztériumba való beérkezés dátuma szeptember 9. 58 Az aktán kézírásos jegyzet: , A mai napig már Budapesten van." — „Az USÁ-nak küldhetünk egy, a Nagy-Britanniának küldöttel azonos jegyzéket." 59 Ld. a 28. sz. dokumentumot. 60 Ld. az 53. sz. jegyzetet. 61 1944. augusztus 3-án Jordana gróf, külügyminiszter lovaglás közben halálos végú balesetet szenvedett. Utóda Spanyolország addigi vichy-i nagykövete, Lequerica lett. 62 Maga a jegyzék napvilágot látott Elek László: Az olasz Wallenberg címú könyvében. (Széchenyi Kiadó, Bp. 1989. 54-55.). Aláírói: Angelo Rótta apostoli nuncius, Carl Ivan Danielsson svéd követ, Carlos de Luz-Texeira Baranquino portugál, Ángel Sanz Briz spanyol és Antoine J. Kilchmann svájci ügyvivő. A diplomáciai gyakorlatban szokatlanul keményhangú jegyzék kijelentette: az aláíróknak „tudomásuk van arról — méghozzá abszolút biztos forrásból —, hogy a deportálás a legtöbb esetben mit jelent, még ha külföldön végzett munkaszolgálat névvel álcázzák is". Tiltakoznak „a már indítékában is igazságtalan, kivitelében pedig embertelen eljárás ellen" és kérik, hogy végérvényesen vessenek véget ennek az eljárásnak, „amelynek az emberiesség becsülete érdekében sohasem lett volna szabad elkezdődnie". (Az idézett könyvben megjelent szövegen a spanyol változat alapján a jobb érthetőséget segítő csekély pontosítást hajtottam végre.) 63 A madridi magyar követség átiratának felzet, jelzet és sorszám nélküli másolata. 64 Az aláírás Hollán Sándor madridi magyar ügyvivő ismert kézjegye. 65 Rakovszky Ivánról van szó. — A kormányalakítás előzményeiről és körülményeiről ld. Lakatos Géza: Ahogyan én láttam. (Európa-História, Bp. 1992. 107-122.) 66 Azokról van szó, akiket a német megszállás első hónapjaiban hozott magyar kormányrendeletek megfosztottak eredeti foglalkozásuk gyakorlásának a jogától. Ezek száma „sokezer" helyett sokkal inkább több tízezerben mérhető, részben olyan szakmákban, ahol égető munkaerőhiány volt; oda azonban nem irányíthatták vissza őket. 67 Itt Sanz Briz 18 sorban összegezi a Horthy-proklamáció tartalmát. 68 Helyesen Csia Sándor. A kihagyott sorokban Sanz Briz a Szálasi-kormány névsorát közli. 69 A „Jelentés a Nemzetnek" c. kiáltványról van szó. A jelentésben idézett részlet itt az eredeti magyar szövegnek megfelelően szerepel. Részletesebben róla ld. Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon. 1944. október 16. - 1945. április 4. Kossuth Könyvkiadó 1974. 46-47. 70 Ez a feladatmegjelölés arra utal, hogy a nyilas hatalomátvételt a magyar külképviseleteken a lemondásoknak és a disszidálásoknak a március 19-ét követőnél is jóval erősebb hulláma követte, így hát sziszifuszi (és többnyire eredménytelen) kilincselés kezdődött a semleges országok fővárosaiban a Szálasi-kormány elismertetéséért.
