Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
688 HARSÁNYT IVÁN is; végül a Gestapo lefogta Budapest térparancsnokát is; hogy a németek nem bocsátották rendelkezésre a megígért katonai segítséget, s minthogy ennek következtében az egyetlen természetes akadály, a Kárpátok nem bizonyultak védhetőnek, az ellenség az ország szívéig nyomulhatott előre. Hogy pedig megóvja az országot a teljes lerombolástól, úgy határozott, hogy fegyverszünetet kér a szövetségesektől. Közvetlenül ezután a vezérkar főnöke, "Vörös János tábornok, közölte, szintén a rádióban, hogy a kormány valóban fegyverszünetet kért, ám a hadsereg a fegyverszünet aláírásáig nem teszi le a fegyvert. Este 7-kor a budapesti és a kassai rádióadón beolvasták a Nyilaskeresztes Párt proklamációját, amelyben ez bejelentette, hogy magához ragadta a hatalmat, s hogy eltávolította az ország addigi vezetőit, ami természetesen csak külföldi katonai támogatással volt lehetséges. Este tíz órakor egy rövidhullámú adó a Kormányzónak a honvédekhez intézett újabb napiparancsát sugározta, amely közölte, hogy a budapesti és a kassai adóállomás a nyilaskeresztesek és a németek kezén van, ezért ne adjanak hitelt ezen adók közleményeinek, hanem parancsnokaiknak engedelmeskedjenek, akik parancsot kaptak rá, hogy induljanak Budapestre, szabadítsák föl azt és egyidejűleg függesszék fel az ellenségeskedést. Október 16-án a nyilaskeresztesek budapesti rádióadója tudtul adta a Kormányzó egy állítólagos új napiparancsát, amellyel Őfőméltósága úgymond, semmisnek nyilvánította előző (a fegyverszünetre vonatkozó) parancsát és felszólította a honvédeket, hogy folytassák a harcot. Röviddel ezután a rádióban beolvasták a Kormányzó egy másik állítólagos írását, amelyben lemond tisztségéről a háború hatékonyabb folytatása érdekében és Szálasi Ferencet kinevezi a minisztertanács elnökévé. Ennek a két újabb, állítólagos kormányzói nyilatkozatnak a tartalma olyan szöges ellentétben áll az első napiparancsokkal, amelyek letagadhatatlanul léteztek (minthogy a későbbi eseményeket befolyásolták), hogy csakis hamisítványoknak tekinthetők és lehetetlen feltételezni, hogy valóban Őfőméltóságától származnak, annál kevésbé, minthogy a hatalom és a rádióleadók akkor már a nyilaskeresztesek és a megszálló hatalom kezében voltak. Ezeknél a körülményeknél fogva azok, akik jelenleg bitorolják a hatalmat, híján vannak minden törvényességnek. 1. A hatalmat külföldi segítséggel és erőszakkal ragadták meg. 2. Nincsenek birtokában sem az államfő, sem az Országgyűlés egyetértésének. Ellenkezőleg, Szálasi saját nyilatkozata szerint parlament nélkül akar kormányozni és el akarja törölni az évszázados alkotmányt, a törvényes tényezők figyelmen kívül hagyásával. Szálasi első kiáltványában kijelentette, hogy az alkotmány és a jog helyett a saját meggyőződése szerinti igazság nevében kíván kormányozni. 3. A Szálasi által kinevezett Kormányzótanács a magyar alkotmányosságban teljességgel ismeretlen intézmény. Eszerint az alkotmány szerint abban az esetben, ha a kormányzói poszt megürül, az új államfő megválasztásáig jogkörét az úgynevezett Államtanács gyakorolja, amelynek tagjai a
