Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 685 a teljes szövegét külön táviratban továbbítom). Ebben aprólékosan számot ad az okokról, amelyek arra indították, hogy ilyen döntést hozzon...6 7 A magyar kormánynak ez a magatartása és a kormányzó proklamációja, amelyre utaltam, éles ellentétben állt Németország érdekeivel. Ezért, és hogy megakadályozzák a fegyverszünet létrejöttét, ugyanaznap, 15-én délután a nyilaskeresztesek fölfegyverzett, mindenre kész pártja, amelyet támogattak a Budapesten tartózkodó német erők, bekerítette a királyi palotát, majd foglyul ejtette magát a kormányzót, és magához ragadta a hatalmat. Október 16-án Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezére, felhívást intézett a fegyverben álló nemzethez. Ebben kijelentette, hogy a kormányzó megszegte a nemzetnek tett esküjét. Ezért ő, Szálasi kénytelen volt megragadni a hatalmat, minthogy a kormányzó azt javasolta az országnak, hogy szegje meg a szövetségese iránti hűséget, figyelmen kívül hagyva a testvéri kapcsolatot, amely Magyarországot Németországhoz fűzi. így hát, fűzi hozzá Szálasi, arra kényszerült, hogy válasszon a nemzet és az alkotmány, az igazság és a jog, az élet és a törvény között. Ez a harc a nemzetiszocializmus győzelmével és új rend létesítésével fog végződni; Magyarország be fogja tölteni a szerepét az új európai közösségben. Célja, hogy szabad és független Magyarországot teremtsen az európai népek erkölcsi, szellemi és anyagi közösségén belül. A továbbiakban Szálasi köszönetet mondott Hitlernek a segítségért, amelyet e nehéz pillanatokban Magyarországnak nyújtott. Ez a segítség elégséges bizonyítéka annak, tette hozzá, hogy Hitler, a német nép Führeije, egyetlen célért dolgozik: azért, hogy az összes európai népek élvezhessék a nemzetiszocialista közösség előnyeit, biztonságuk és jólétük javára. Október 16-án a Kormányzó újabb proklamációt tett közzé, amelyben semmisnek nyilvánította előző napi nyilatkozatát és elrendelte a harc folytatását. Egyszersmind közzétettek egy dokumentumot, amelyben a Kormányzó bejelentette a lemondását, leköszönve tisztségéről és minden jogáról, és Szálasit bízva meg azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt. Az a benyomásom, hogy a Kormányzónak ez a második nyilatkozata hamis, vagy ha nem, hát kényszer, vagy erőszak hatása alatt nyerték el tőle. A Kormányzó második nyilatkozata után egy újabb Szálasi-nyilatkozat arról számol be, hogy a Kormányzó, számításba véve a helyzet parancsát, jóváhagyja egy háromtagú kormányzótanács megválasztását, amely megoldja az államfői hatalom problémáját. Egyben felhatalmazta Szálasit, hogy miniszterelnöki minőségében ideiglenesen az elnöki tisztséget is betöltse. A Kormányzótanács azonnal meg is alakult, az alábbi személyiségekből: Beregffy Károly, Rajniss Ferenc és Csia Béla...6 8 Ennek a kormánynak három tagja volt benne az előző kormányban: Reményi-Schneller, dr. Szász és Jurcsek. A többiek a nyilaskeresztes párthoz tartoznak. Rajniss miniszter volt köztük az első, aki megnyilatkozott; az alábbiakat mondta: „A nemzet elemi kötelessége, hogy támogassa a kormányt, és szövetségese oldalán harcoljon a totális háborúban." Hozzátette: „A Birodalom kormánya megadja a biztosítékokat arra, hogy Magyarország folytatni tudja a háborút." Utóbb a kormány a nemzethez az alábbi kiáltványt intézte:
