Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 683 amelyek révén a legjóindulatúbban enyhíteni kívánja a hatalom által kibocsátott, ma érvényben lévő utasításokat. Másrészt természetes, hogy a bensőséges kapcsolatok miatt, amelyek a háború folytán Magyarország és Németország között fennállnak, ez a kormány nem fog tudni független belpolitikát folytatni. És Lakatos kabinetjében a pénzügyminiszter Rjeményi-Schneller, valamint a földművelésügyi miniszter Jurcsek továbbra is rigorózusan a németekhez való közeledés érdekében fog szót emelni. A magyar kormány mély meggyőződése, hogy a katonai vereség újabb, de méreteiben összehasonlíthatatlanul nagyobb tragédiát okozna az országnak, minthogy éppen csapatainak a szétszórtsága miatt ezek rövid időn belül nem tehetők képessé a közrend fennmaradásának a biztosítására. Ez az oka annak, hogy a kormány a legnagyobb áldozatok árán is igyekszik elhárítani ennek a bekövetkezhető nagy katasztrófának a veszélyét, abban a reményben, hogy időközben talán megoldhatóvá lesz az ország angol, vagy amerikai megszállása. A föld és a városok dolgozóinak a tömege inkább az oroszok általi megszállásba veti a reményeit. A középosztály, a köztisztviselők és a hadsereg tisztikara retteg azoktól a borzalmaktól, amelyek az orosz hadsereg behatolását követnék, mivel ez lerombolná a kereszténységen és a magántulajdonon alapuló mai világot. Sanz Briz ügyvivő MAE, Leg. R 1180. Exp. 2. 171/1944. 37. Sanz Briz budapesti ügyvivő - Lequerica külügyminiszternek Budapest, 1944. szeptember 15. Intézkedések a munkakényszerről Magyarországon A kormánykörök legutóbb közzétett hivatalos megnyilatkozásai a kétely árnyékát sem hagyják afelől, hogy a kihasználatlan munkaerő hasznosításában a végső határig kívánnak elmenni, a különlegesen nehéz körülmények miatt, amelyekkel az ország most szembenéz. A kiaknázatlan munkaerő problémája radikális, átfogó megoldást követel, hiszen csak Budapest, fővárosban sokezer zsidó található, akik hónapok óta munka nélkül vannak.6 6 Ugyanebben az időszakban Magyarország nagy munkaerőhiányban szenved, különösen a kisegítő munkák és a hadiipar területén, amin a hivatalos szervek megfelelő intézkedésekkel úrrá akarnak lenni. Elsősorban a zsidókra teszik rá a kezüket. Ezeket, mint bármely más, a törvény rendelkezései által érintett személyt, orvosi vizsgálatnak vetik alá, amelynek az eredményétől függ, hogy milyen munka végzésére szánják az érintettet. Bizottságokat fognak alakítani, hogy megszervezzék ezt a szolgálatot. E-zeknek egyéb feladatok mellett végig kell járniuk a zsidók lakta házakat, hogy lebonyolítsák az előzetes igazgatási vizsgálatot, amelyet ezeknek a munkaügyi terveknek a megszervezése és végrehajtása követel. Ezek a bizottságok fogják a
