Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 669 A zsidók lakásaiban lakó nemzsidó albérlők, ha a házat keresztények számára tartják fenn, benne maradhatnak a lakásban, amíg újabbat nem találnak, másik, keresztényeknek kijelölt házban. A keresztényeknek nincs joga kibérelni a zsidók által elhagyott lakásokat, kivéve ha a polgármesteri hivatal különleges engedélyének a birtokába jutnak. Ezzel szemben keresztények elcserélhetik bérleményüket zsidókkal, akik elhagyják azokat. A keresztények, akik zsidóknak kijelölt házakban laknak, pillanatnyilag bent maradhatnak ezekben, háromhavi türelmi időre. Helyzetüket egy későbbi rendelkezés fogja pontosabban szabályozni. A keresztényeket arra kérik, hogy ne vásárolják meg a kilakoltatott zsidók ingóságait. Megkezdődött a zsidók által írt irodalmi művek megsemmisítése égető kemencékben, egy kartonpapírgyár műhelyeiben. A megsemmisítés Kolosváry államtitkár úr,4 6 illetve a minisztérium és a sajtó más személyiségeinek a jelenlétében indult meg. Kolosváry-Borcsa rövid beszédet mondott, mielőtt átadta a tűznek az első kötetet, amely történetesen Kiss József költő egy verseskönyve volt. A Budapesten található 36 000 lakóházból az illetékes hatóságok 2681-et jelöltek ki mint kizárólag zsidóknak fenntartott házakat. A polgármesteri hivatal utasítást adott ki, mely elrendeli, hogy minden zsidó, kivétel nélkül, köteles összeállítani és a hatóságoknak átadni ingóságainak és személyes holmijainak a leltárát három példányban. Egy másik dekrétum elrendeli, hogy a zsidók kötelesek 24 órán belül beszolgáltatni minden fegyvert, amely birtokukban van. A zsidó orvosokat kötelezték, hogy lássák el a megkülönböztető sárga csillaggal azokat a táblákat, amelyek a foglalkozásukat hirdetik a házakon, vagy a rendelőjükön. Ennek az elmlasztása hathavi börtönbüntetést von maga után. MAE, Leg. R 1716. Exp. 5. 135/1944. 27. Sanz Briz budapesti ügyvivő - Jordana külügyminiszternek Budapest, 1944. július 16. Kaotikus belpolitikai helyzet Magyarországon. Az idő múlásával az az erős megrázkódtatás, amely ezt az országot a március 19-én végrehajtott német invázió révén érte, sorozatosan olyan helyzetekben jut kifejezésre, amelyek fokozatosan súlyosbodva a jelen pillanatra valóban forradalmi állapotokat eredményeztek. A Sztójay elnöklése alatt álló kormány megalakulása után a különböző magyar politikai csoportosulások, amelyek addig nem tudták kibontani az aktivitásukat, mert ezt a korábbi politikai helyzet akadályozta, végrehajtották erőit átcsoportosítását és elkezdtek tevékenykedni. Van egy szervezet, amelyet Imrédy tárca nélküli miniszter vezet, aki meg akaija dönteni Horthyt és magát neveztetni ki kormányzóvá. Ennek a szervezetnek az élén a belügyminisztérium két állam-
