Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 663 a németek kérlelhetetlen ellenségeié, a nyílt angolbarátoké és az álcázott marxistáké. A másik, hogy: tartsunk a németekkel az oroszok ellen. És a kettő között az ismert ingadozó tömeg, amely kivár, mint a már említett vidéki napszámosok, akik ma már talán a németektől várnak közvetlen előnyöket, de nagyrészben a szovjetekhez pártolnának át, ha azok bejönnek Magyarországra. Mindezt bátorkodom tájékoztatásképpen Excellenciád tudomására hozni Luis de Torres Quevedo ügyvivő U.i.: Újabb értesülések április 22-ig. Mint ezt egy Budapestről érkezett szlovákiai magyar mondta nekem, megerősítették Keresztes-Fischer volt belügyminiszternek és fivérének a letartóztatását. A miniszter magára vállalta a Kállay miniszterelnökkel közös felelősséget, azt állítva, hogy a Kormányzó és a többi miniszter nem tudott arról, ami készült. Veszély fenyegeti német származása miatt, mivel azzal vádolják, hogy nem teljesítette a német néppel szembeni kötelezettségét. Mindketten a dachaui koncentrációs táborban vannak. Sok fontos letartóztatottat a morvaországi Brünn melletti spielbergi erődbe vittek. Úgy tűnik, hogy a Kormányzó nyújtott menedéket a volt miniszterelnök, Kállay családjának. Azt állítják, hogy a nyomós érvek egyike, amellyel meggyőzték a kormányzót, az volt, hogy Németország szlovák, horvát és román csapatokat vonultatna be Magyarországra. L. T. de Q. MAE, Leg. R 1180. Exp. 2. 55/1944. 23. Muguiro követ - Jordana külügyminiszternek Budapest, 1944. május 13. Cikk továbbítása a legitimista párt aktivitásáról A fordításban mellékelt cikkekből, amelyeket bátorkodom Méltóságod kezeihez felteijeszteni, kiolvasható az ebben az országban található legitimista csoportok szervezete és tevékenysége, magyar nemzetiszocialista szempontból tárgyalva. Azoknak a személyeknek a nagy részét, akiket említenek, már letartóztatták, s egyeseket már Németországba deportáltak, mint pl. Andorka tábornokot, Magyarország korábbi madridi követét, vagy Sigray grófot. Mások azonban továbbra is szabadlábon vannak, és egyelőre nem zaklatták őket. A kérdéses cikk csöpög a politikai szenvedélytől. Sok állítása egyértelműen hamis. Célja az, hogy feltüzelje a közvéleményt egy társadalmi csoport ellen, amely ugyan szemben állt Magyarországnak a Reich-hel folytatott együttműködésével, ám nem jobban mint a legutóbbi, Kállay úr elnöksége alatti kormány sok résztvevője. Másrészt ez a csoport a megfontoltság és a kiegyensúlyozottság