Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
654 HARSÁNYT IVÁN tani, sőt a hírek szerint néhány tagját letartóztatni? Sokkal valószínűbb, hogy Magyarország megszállása stratégiai, de elsősorban politikai lépés volt, amely katonailag jó előre előkészítettek, s hogy Kállay és kormánya sohasem fogadta volna el a megszállást. Azért volt szükség Quisling-kormány kikényszerítésére, hogy az szentesítse ezt az eljárást. Ha a Kormányzó valóban beleegyezését adta ennek az alkotmányellenes kormánynak a kinevezéséhez, elképzelhetők azok a fenyegetések, amelyekkel rákényszerítették, hogy megtegye ezt a lépést és menessze azt a törvényes kormányt, amely a német csapatok behatolásáig teljes bizalmát élvezte. Az alábbiak bizonyíthatják a jelenlegi kormány alkotmányellenességét: 1.) Milyen alkotmányos okból szűnt meg kormányozni az az alkotmányosan kinevezett kormány, amely az ország akaratát fejezte ki és elsöprő parlamenti többséggel rendelkezett? 2.) A magyar alkotmány értelmében a kormánynak bírnia kell a parlament többségének a bizalmát. A jelen kormány viszont csupán egy parlamenti kisebbség képviselője, amelyet néhány szakmai ügyintézővel egészítettek ki. 3.) Az alkotmányos szokás szerint az új kormánynak meg kell jelennie a parlament előtt. Ehelyett a parlamentet határidő nélkül elnapolták. Ezzel lehetetlenné vált az alkotmányos kormányzás, minthogy az alkotmány értelmében a kormány nemcsak az államfőnek, hanem a parlamentnek is felelős. 4.) A parlamentnek ugyan joga van elnapolnia saját magát, ez azonban a jelen esetben aligha feltételezhető, hiszen a parlament újabb ülésének a megnyitása éppen március 20-ára volt kitűzve. 5.) Ezekből a körülményekből világosan kiderül, hogy a Kállay-kormányt nem belső magyar erők döntötték meg, hanem ez a német csapatok általi megszállás aktusának a következménye. Ezt demonstrálja az a tény, hogy a német csapatok Magyarországot március 19-én hajnalban támadták meg, miközben a Kormányzó Németországban folytatott megbeszéléseket; hogy az új kormány csak szerda2 9 délután alakult meg, amikor Budapestet már megszállták a németek. Következésképpen teljes joggal feltételezhető, hogy a német katonai beavatkozás nélkül a mai napon is a Kállay-kormány irányítaná Magyarország sorsát. 6.) Ha a magyar kormányváltás normális körülmények között zajlott le, hogyan magyarázzuk azt a tényt, hogy még az új kormány megalakulása előtt magas állású politikai személyiségeket, pártvezetőket, katolikus és szocialista újságszerkesztőket és képviselőket tartóztattak le, akik mindeddig teljes személyi és szólásszabadságot élveztek és fontos szerepet töltöttek be az ország életéber? Különös figyelmet érdemel a képviselők letartóztatása, akiket a magyar alkotmányjog mindenfajta rendőri beavatkozással szemben védelmez. Az előbbiek alapján nem fogadható el a Német Távirati Iroda magyarázata, minthogy egy magyar kormány, amely saját akarata szerint működik, nem hoz-
