Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (1943-44) 647 bontásból fakadna. Felelős vagyok — mondta — az ország bel- és külpolitikájának az irányításáért, de a belső rend és nyugalom mindnyájunk felelőssége. És első­sorban a parlament felelős érte. Vigyázni kell minden szóra, amelyet kiejtünk, meg kell fontolni, vajon a nemzet érdekében, javára hangzanak-e el. Természe­tesen tudom, hogy a belső rendnek és nyugalomnak a jóakaraton és a hazafiságon kívül más feltételei is vannak. Ezek a közellátás problémái, az életlehetőségek, a szociális egyensúly. Ebben a vonatkozásban azt mondhatom, hogy elegendő, ha nem is bőséges élelmiszerkészletünk van. Jó szervezéssel és igazságos elosztással semmilyen veszély nem állhat elő. Tudjuk, hogy az élelmiszercikkek egy része a feketepiacon található, másokat igen magas áron a szabad piacon értékesítenek. Am kijelenthetjük, hogy ezeknek az áruknak a mennyisége végtelenül kicsi a törvényes készletekhez képest. Ennek dacára a legkomolyabban foglalkozunk ezekkel a problémákkal, és megteszünk minden lehetőt, hogy szembeszálljunk a feketepiaccal. Már tudjuk: a háború szimptómája, hogy egyesek a normális árakon sem tudnak megvenni semmit, mások viszont bármilyen túlzott árat is meg tudnak fizetni. A kormánynak azonban kötelessége harcolni az ilyen rendellenes­ségekkel. Elsősorban az alkalmazottak, a köztisztviselők, a munkások, a fix fize­tésből élők helyzetét akarjuk orvosolni. Az üzemanyaghelyzetről Kállay úr azt jelentette ki, hogy a rendelkezésre álló mennyiség igen csekély, de még nagyobb a hiány lábbeliben, amit csak a leginkább rászorulóknak tudnak biztosítani. Ami a textilárukat illeti, az alapa­nyagkészletek sajnos minimálisak. Am végül is nem szabad elfelejtenünk, hogy a háború ötödik évében vagyunk, és mégis élünk, talán jobban is, mint sok más országban. És a mezőgazdasági termelésben, éppen ellenkezőleg — nincsen sem­miféle krízis. Világos, hogy ebben a helyzetben nincs hiány aggódó hangokban. Am nincs semmi indok a kétségbeesésre és a vereséghangulatra. Ellenkezőleg, harcolnunk kell ellene. Minden háború szociális forradalmak anyaméhe. Ott rejtőznek a háború mögött és akkor lépnek elő, amikor ez befejeződik. Kötelességünk felismerni és orvosolni a jeleit, összefogni és erőssé tenni magunkat, oltalmazni a gyengéket, a szegényeket. így látom a helyzetet — fejezte be a beszédét — és munkatársakat keresek a munkámhoz. Legyen az egész nemzet a munkatársam, azok is, akik bíznak bennem és azok is, akik bírálnak. Kijelenthetem, hogy ez a nemzet sohasem volt olyan magyar és nemzeti érzéseiben olyan erős, mint ma. Kállay úr második beszéde az interpellációkra adott válaszként azzal a nyi­latkozattal kezdte, hogy a keleti fronton tartózkodó magyar csapatok, amelyek létszáma elérte a 30 000 katonát, óriási veszteségét szenvedtek, elveszítve szinte az egész, rendelkezésükre álló hadianyagot. Utána kijelentette, hogy Magyaror­szág egyetlen porszem a nagy harcban, de ebben a harcban Magyarországnak össze kell gyűjtenie minden erejét és tartalékban megőriznie őket. A zsidó vagyonokat illetően bejelentette, hogy a gazdasági miniszternek több tervezete is van a rájuk kivetendő adóról. Ezek a tervezetek még nem véglegesek, de előkészületben vannak. Igaz, hogy kiderült: jelenleg nem rendelkezünk sem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom