Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
638 HARSÁNYT IVÁN Doussinague követ, a külügyminisztérium politikai vezérigazgatója9 Jordana gróf nevében magához kéretett. Tekintettel a közlendők fontosságára, a külügyminiszter, ki alig bírja a francia nyelvet, őt bízta meg, hogy nekem az alábbiakat tudomásomra hozza, kérve, hogy Nagyméltóságodnak ezeket jelentsem. Doussinague követ azzal kezdte, hogy ha a háború az oroszok győzelmével végződne, Európa bolsevizálódása elkerülhetetlen és Német-, valamint Franciaország után Spanyolország is a bolsevizmus prédájává válna. Ez esetben a béke elérését célzó minden további igyekezet és az Európa újjászervezését illető tervek természetesen hiábavalók volnának. A spanyol külpolitikai vezetői azonban nem hisznek sem egyik, sem másik hadakozó fél száz százalékos győzelmében, vagy vereségében. A spanyol álláspont szerint nem fog megvalósulni sem az, amit a Führer január 31-iki beszédében kijelentett, miszerint a háború után csak az azt túlélő fél marad meg, míg a másik megsemmisül, sem az, amit Roosevelt és Churchill Casablancában hangoztattak, hogy a háborúnak csak az ellenfél feltétel nélküli megadása vethet véget. Ugyancsak kételkednek egy kompromisszumos béke lehetőségében is, de valószínűnek tartanak egy olyan békét, amely a legyőzött félnek életlehetőségeket hagyna. Eme utóbbi megoldás esetén szerinte az ibériai blokk a béketárgyalásokon fontos szerepet fog játszani. Amikor Doussinague követ előtt kételkedésemnek adtam kifejezést afölött, hogy az angolok és az amerikaiak Spanyolországot és Portugáliát, eme két semleges államot, melyeknek politikai rezsimje és elvei nincsenek teljesen összhangban a demokrata doktrínákkal, a zöld asztalhoz fogják ereszteni, a követ azt felelte, jogosan hiszik, miszerint részvételük a béketárgyalásokon biztosítva lesz. „Egy igazságos békét kell a világnak adni, ahol olyanoknak is szóhoz kell jutniok, akik nincsenek a szenvedélyek által elvakítva, különben újból egy versailles-i béke fog megszületni, amely három embernek, Wilson, Clemenceau és Lloyd George gyűlöletének volt a magzatja" mondta Doussinague követ. A külügyminisztérium politikai vezérigazgatója a továbbiakban hivatkozott az ibériai blokk megalakulása alkalmából kiadott vörös könyvre, mely a blokk kátéját tartalmazza, és amelyet magyar fordításával együtt f. évi január hó 25-iki 6/pol -1943. sz. jelentésem kapcsán volt szerencsém nagyméltóságodnak felteijeszteni. Doussinague követ, hogy az ibériai blokk fontosságát dokumentálja, a spanyol és portugál államférfiak Portugáliában való találkozása alkalmából elhangzott pohárköszöntő egyes passzusait citálta... A spanyol külügyminiszternek Salazar kormányelnökhöz intézett pohárköszöntőjéből Doussinague követ a következő passzust emelte ki: „Az ibériai blokk megalapozásával a világ számára egy olyan alakulat teremtődött meg, amely képes a leghathatósabb és jótékonyabb befolyást gyakorolni a nemzetek közötti politikára, mint a béke eszköze, és a legmagasabb erkölcsi értékek letéteményese, amelyeket ma bolygónk egész területén a háború által a lelkekbe vetett mélységes zűrzavar vesz körül [pontozás az eredetiben]. Ez a világos tudat él mindazokban, akik hiszik, hogy eljön az idő, amikor a csaták zaja felett szükséges lesz józan és testvéri szavakat hallatni, amelyek lehetővé teszik majd a világ eljövendő újjászervezését."
