Századok – 1995
Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597
610 CSÖPPÜS ISTVÁN (falvakban) pedig 7 dkg volt. A terhes anyák a 4. hónaptól, a szoptatós anyák a szüléstől számított 9 hónapon át heti 36 dkg cukoradagban részesültek. A 12 év alatti gyermekek és betegek járandósága heti 24 dkg volt. 1941. szeptember 14-től a háború végéig Budapesten a havi adag 104 dkg, vidéki városokban 52 dkg és községekben 32 dkg volt. A terhes és szoptatós anyák 156 dkg, a 12 éven aluli gyermekek 52 dkg cukrot kaptak. A kormány lehetővé tette az ún. befőzési cukorpótadag kiutalását is. Az 1930. után született gyermekek 1942-ben személyenként 2 kg, 1943-ban 0,50 kg-ban részesültek. A terhes- és szoptatós anyáknak 1943-ban még külön kétszeri pótadagot engedélyeztek (104 dkg és 52 dkg). A zsidónak minősített személy cukorfejadagját — a faji törvények alapján — 1944. június 24-től külön szabályozták (fejenként és havonta: 30 dkg). Az állati termékek forgalmának korlátozását 1940. január 1-től a hétfői és pénteki, majd a keddi hústalan napok bevezetésével nyitották meg.6 9 Egyben a boíjúhús árusítását a hét négy napján megtiltották. 1940. december 15-től a 100 kg élősúlyt el nem ért zsírsertést, illetve 80 kg-ot, 1941. áprilistól a 60 kg-ot meg nem haladó hússertés és malacok vágását tiltották meg. 1943. július 1-től — a súlyos kukoricahiányra való tekintettel — már engedélyezték e súlyhatár alatti vágásokat is. Az anyajuhok és bárányok vágását 1940 nyarától csak 4 év fölött engedélyezték. 1941. augusztus 1-től a két év alatti, majd a négy év alatti üszők vágását is megtiltották. 1942. október 24-től azonban engedélyezték a két év fölötti üszők vágását a rendkívül gyenge takarmánytermés következtében. 1942. szeptember 1-től pedig tilos volt a négy évnél fiatalabb csikók vágása.7 0 A húsfogyasztás korlátozása ellenére, de különösen a sertésállomány csökkenése miatt 1943. január 1-től Budapesten és környékén húsjegyet vezettek be.71 Húsjegyet csak az egy évet betöltött gyermek után adtak és a maximális heti adag személyenként 10 dkg sertés és 40 dkg egyéb, csontnélküli (vagy ennek megfelelő gyengébb minőségű) hús volt. A nehéz testi munkások 20 dkg pótfejadagot kaptak. A fővárosban 1943 első felében a heti járandóságnak csak 60-80%-át szolgáltatták ki. 1944 elején a helyzet már annyira rosszabbodott, hogy a hússzelvények közül a korábbi heti 2-3-mal szemben legtöbbször csak egyet érvényesítettek. Időnként húskonzervet osztottak. A zsír szabad forgalmának korlátozását 1940. április 14-től vezették be.72 Kezdetben a heti alap fejadag 24 dkg. Lehetőség volt viszont, hogy a zsír helyett az esedékes szelvényre hájat vagy bőrös zsírszalonnát váltsanak ki. Az előbbi esetben a heti adag 28 dkg, az utóbbiban 32 dkg volt. 1940. augusztus 31. — 1941. május 19. között a zsíradagot 20 dkg-ra, majd 1941. szeptember 21-ig 16 dkg-ra csökkentették. Természetesen ennek megfelelően alakult a háj (23 dkg és 18 dkg), valamint a bőrös zsírszalonna mennyisége is (26 dkg, illetve 20 dkg). 1941 szeptemberétől már havi mennyiségben állapították meg a zsiradék járandóságot, amely zsírból 1942. augusztus 8-ig 72 dkg, hájból 80 dkg és bőrös zsírszalonnából 88 dkg volt. Ez időponttól pedig a háború végéig a havi adag 60 dkg zsír, vagy 72 dkg hág, vagy 80 dkg bőrös zsírszalonna. A közellátás vezetői ez esetben is lehetővé tették, hogy a nehéz testi munkát végzők pótadagban részesüljenek, amely 1941. május 19-ig másfélszerese volt a heti alap fejadagnak. 1941. május 19. - 1941. szeptember 21. között zsírból 30
