Századok – 1995
Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597
604 CSÖPPÜS ISTVÁN nyírt 7 kg zsíros, vagy 4,2 kg mosott gyapjút, négynél több családtag esetében minden további személy után egy birkáról nyírt 1,4 kg zsíros és 0,80 kg mosott gyapjú mentesült a beszolgáltatás alól. A kormány 1944-ben további megszorítást léptetett életbe. Elrendelte, hogy a merino és merinoval keresztezett juhok gyapjúját teljes egészében be kell szolgáltatni. A racka birka után 4 kg, bárányonként 0,20 kg, cigája juh után 2 kg és bárányonként 0,40 kg-ot kellett a megbízott felvásárlónak átadni. Ha a termelő több gyapjút szolgáltatott be a kirótt menynyiségnél és ez a mennyiség 20-50 kg között volt 3 m, s minden további 25 kg után l-l m gyapjúszövet hatósági áron való vásárlására kapott utalványt. A kormány az 1943/44. gazdasági évtől a mind fokozottabb mennyiségű mezőgazdasági termények igénybevétele céljából új alapokra helyezte a begyűjtési rendszert és általános beszolgáltatási kényszert léptetett életbe, érvényben tartva az előzőekben már ezen időszakra vonatkozó és ismertetett rendelkezéseket. A beszolgáltatási kötelezettséget a szántóterület kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki.3 2 E beszolgáltatási rendszer most már figyelmen kívül hagyta a termelő tényleges termésmennyiségét, háztartási és gazdasági szükségletét. A beszolgáltatás alapjául a 10 éves országos átlagtermés 10%-kal csökkentett mennyisége szolgált, amely 17 milliárd búzaegységnek felelt meg. A beszolgáltatási kötelezettség ennek 40%-ra, 6,8 milliárd búzaegységre teijedt ki.3 3 A szántóföld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája 50 kg búzával, azaz 50 búzaegységgel (50 ponttal) volt egyenlő. Pl. 5 kat. holdas szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 1 kat. holdas szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 1 kat. hold szántó kataszteri tiszta jövedelme 10,7 aranykorona (ar. k.). Gazdaságunk esetében ez 53,5 ar.k. Ezt szorozni kell 50 búzaegységgel (50 ponttal) és megkaptuk az 5 kat. holdas gazdaság beadási kötelezettségének pontszámát (2 675). Azt vizsgálva, hogy az egyes mezőgazdasági termények 1 q-ja mennyi búzaegységgel volt egyenértékű megállapítható, hogy pl. a takarmányárpa 90, kukorica csöves 65, bab 200, burgonya 33, cukorrépa 20, lenmag 250, repcemag 220, napraforgómag 200, lucernaszéna 40, olajpogácsa 80, lucernamag 1800, lóheremag 1000, dohány 10, vágómarha 2 év feletti kg-ként 3, növendékmarha kg-ként 3, vágóborjú db-ként 250, zsírsertés 100-180 kg között/kg 6-7,2, hússertés 100-180 kg között/kg 6-6,30 pont, zsír q-ként 1200, szalonna 900, vaj 2000, napraforgó és tökmag olaj 800, merinógyapjú kg-ként 15, tojás kg-ként 8, tej literenként 1, 40 búzaegység pontnak felelt meg.3 4 A rendeletek kötelezték a termelőket, hogy 10 búzaegységet csak kenyérgabonából, 10 búzaegységet csak zsiradékfélékből és 30 búzaegységet pedig szabadon választott terményből kötelesek beszolgáltatni. Tehát a beadási kötelezettség 1/5 - 1/5 részét kenyérgabonában és zsiradékban, 3/5 részét pedig szabadon választott terményből kell teljesíteni. Amennyiben a termelő a kivetett kötelezettségének eleget tett és fölös terménye maradt, azt szabadon értékesíthette. Lehetővé tették, hogy ott ahol nem termelnek nagyobb mennyiségű kenyérgabonát (Kárpátalja és Erdély) helyette kukoricát és árpát szolgáltassanak be. Meg kell állapítanunk, hogy a gazdaságok több terményből az előírt beszolgáltatási kötelezettséget nem teljesítették. A beszolgáltatott tojás és baromfi a háború előtt piacra kerülő mennyiségnek csak 32%, illetve 26%-át tette ki. A 100
