Századok – 1995
Tanulmányok - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés (1945–1946) III/535
558 BALOGH SÁNDOR ha a másfél milliót meghaladó romániai magyarságnak minél nagyobb tömege területtel együtt kerülne Magyarországra A magyar kormány a Trianonban Romániának ítélt és a történelmi Erdélyen kívüli 47 000 km2 -nyi területből mindössze csupán 22 000 km2 -nek kéri a viszszacsatolását. Ez a terület 20%-át jelenti a trianoni szerződés által Romániának juttatott 104 000 km2 -nyi területnek, holott a magyarság arányszáma az összlakosságnak mintegy 1/3-a. Az 1930. évi romániai népszámlálás alapján 865 000 román kerülne Magyarországhoz, de továbbra is 1 060 000 magyar maradna Romániában. Az új határvonal legnagyobbrészt vízválasztó hegyeken futna és magában foglalna több magyar többségű várost. A szóban forgó terület közlekedésileg, gazdaságilag teljesen a Magyar Alföldhöz tartozik. A javasolt megoldással egyidejűleg széles alapokra kellene fektetni a két állam közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Ezt szolgálná a nemzetiségek jogainak széleskörű biztosítása, amely egészen a kantonális és egyéb területi autonómiáig mehetne mindenütt, ahol a kisebbségek összefüggő csoportokban élnek. A magyar kormány természetesen elfogadná azt a megoldást is, amely a Trianonban Romániához csatolt 104 000 km2 -nyi területen népszavazást írna elő, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezután a lakosság szavazatának megoszlása alapján volna meghatározandó a Magyarországhoz visszacsatolandó terület nagysága. A mértéktartóan megfogalmazott területi igényt a népszámlálási statisztikák is alátámasztották.14 6 A trianoni békeszerződés 282 870 km2 -ből 93 073 km2 -t hagyott meg Magyarországnak. Ugyanakkor 103 093 km2 -t csatolt Romániához, ahol az 1910. évi magyar népszámlálás idején 5 257 467, illetőleg az 1930. évi román népszámláláskor 5 549 806 ember élt. Ezek anyanyelvi megoszlása a szóban forgó időpontokban a következő képet mutatta: Anyanyelv 1910-ben 1930-ban Anyanyelv szám % szám % román 2 829 454 53,8 3 234 157 58,3 magyar 1 661 805 31,6 1 480 721 26,7 német 564 789 10,8 541 174 9,8 szerb 52 084 1,0 42 359 0,8 szlovák 31 028 0,6 40 630 0,7 rutén 20 482 0,4 24 218 0,4 egyéb 97 825 1,8 186 547 3,3 Összesen 5 257 467 100,0 5 549 806 100,0 E szám-adatok már önmagukban is jól érzékeltetik, hogy Trianonban a határvonal kijelölésénél maximálisan figyelembe vették Románia területi igényeit és hatalmi érdekeit, míg a magyarság létérdekeivel egyáltalán nem számoltak. A fentebbiek egyik következményeként 1930-ban a 13,8 milliós európai románságnak 96%-a élt saját államában, ahol mintegy 72%-os többséget alkotott. Ezzel szemben a 10,8 milliós európai magyarságnak 74%-a élt saját államában, a többi pedig idegen uralom alatt. Az 57 804 km2 -en elterülő történelmi Erdélyben (Szilágy megye nélkül) 1910-ben 2 678 367, 1930-ban pedig 2 874 641 ember élt. Ezek anyanyelvi megoszlása a következő volt:
