Századok – 1995
Történeti irodalom - Urbán Aladár: Köztársaság az Újvilágban. Az Egyesült Államok születése 1763–1789.(Ism.: Bődy Pál) II/476
476 TÖRTÉNETI IRODALOM illetőleg az alapvető foglalkozási ágazatok, a szemtermelés és az állattartás elemzésével igyekszik választ adni. Az alig helyreállított vármegye, melynek határaival új földesurai sem voltak pontosan tisztában, betelepülésének legelső szakasza sem zárult még le ekkor. Nem lehet csodálkozni azon, hogy Bél és munkatársai, noha értékes és fontos értesüléseket vetettek papírra, viszonylag rövid munkát alkottak. A korabeli tájékozódási lehetőségek például a megye történelmi múltjából az 1566. évi gyulai várostrom és sikeres visszafoglalás (1694) kivételével alig vetettek fényt más eseményekre. így végül a kötet kísérő tanulmányának, ötödik, egyben utolsó és leghosszabb fejezete jól illeszkedik a többihez. Ebben ismét Dusnoki József vévén át a szót, igen részletesen íija meg „Békés vármegye felfedezéséinek történetét, kezdve Bél Mátyás korától, eljutva 1874-ig, a Békés vármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat megalakulásáig. Ennek tagjai között több jeles, országos hírű történettudós foglalt helyet, így Haan Lajos is. A Társulat egyben a vidék modern történetkutatásának elsó műhelyévé vált. Kósa László Urbán Aladár KÖZTÁRSASÁG AZ ÚJVILÁGBAN Az Egyesült Államok, születése, 1763-1789. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 378 p. Függelék, Irodalom, Időrend, Kislexikon Ennek a munkának megjelenése több szempontból jelentős eredménye az Észak-Amerikával foglalkozó magyar szakirodalomnak. Egyrészt az első magyar tanulmány, amely önálló kutatásokra támaszkodva, meggyőző képet ad az amerikai függetlenségi mozgalom előzményeiről, történetéről és következményeiről. Másrészt a szerző nemcsak a hagyományos szakirodalmat, hanem az amerikai történettudomány új irányzatát, annak társadalomtörténeti eredményeit (the new history) sikeresen hasznosította tanulmányában. A kiadvány értékét növeli az amerikai szakirodalom válogatott jegyzéke és két közismert forrás magyar fordítása: az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, valamint az Egyesült Államok Alkotmánya. A tanulmány három jelentős témakört ismertet: az észak-amerikai angol gyarmatok gazdasági-társadalmi fejlődését a 17-18. század folyamán, az angol-amerikai ellentét és háború előzményeit, történetét és az amerikai föderáció politikai rendszerének kialakulását. Bár a szerző nem az itt jelzett beosztást alkalmazza és különösen részletesen foglalkozik a politikai-hadműveleti eseményekkel, a tanulmány jelentőségét a három megjelölt témakör jól megalapozott kifejtésében látom. Az első témakör, az amerikai gyarmatok fejlődése, intézményrendszerének kialakulása, az amerikai tudat megjelenése meghatározó fejezetét képezi az amerikai történelemnek, azonban különösen az amerikai függetlenségi mozgalom értékelésében feltétlenül fontos tényezőnek kell tekintenünk. Amikor 1856-ban megjelent munkájában Alexis de Tocqueville a francia forradalmat elemezte, azt az álláspontot fejezte ki, hogy a forradalom jelentőségét az előzmények ismeretében lehet megállapítani. Ugyanez érvényes az amerikai függetlenségi mozgalomra is, ahogy ezt a legújabb amerikai történetírás bizonyítja, különösen hangsúlyozván az amerikai mozgalom kapcsolatát a gyarmati korszakban kialakult politikai, gazdasági, társadalmi, sőt demográfiai tényezőkkel. Hasonló módon közelíti meg a témát Urbán Aladár könyvének első és második fejezetében. Bemutatja a gyarmatok három regionális csoportját, az egyes régiók gazdasági-társadalmi jellegzetességét, a 18. század nagyarányú demográfiai növekedését, valamint kitűnően ábrázolja a gyarmatok földbirtokviszonyait és ezeknek hatását a társadalmi szerkezetre. Azonban a szerző ismertetését a politikai intézményrendszer fejlődéséről egyrészt hangsúlytalannak, másrészt a képviseleti testületek jelentős szerepe szempontjából túlságosan általánosnak kell neveznünk. A gyarmatok alapítólevele (charter), valamint a törvényhozó gyűlés mindinkább nagy nyilvánosságot
