Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
438 GARAMI ERIKA A Pesti Napló és melléklete, az Esti Lap reagált talán a leggyorsabban a londoni eseményekre, külföldi lapokat idézve ütközteti is az egymásnak ellentmondó híreket. A Kölnische Zeitung írja: „E tárgyban /Kossuth Londonban akkor még ismeretlen célból bankjegyeket nyomatott/ két versio szárnyal. Az egyik szerint Kossuth itt már régebben készített egy angol nyomdásznál oly bankjegyeket, miknek az jövő számára kelle szolgálniok... az ilynemű bankjegyek készítése Ausztriával szemben egyjelentésű a hadihajók fölszerelésével, sőt beavatkozásra indítá ... A másik versio ...: Itt egy hamis pénzcsináló társaság a régi, ún. Kossuth-bankjegyek utánzását kezdé meg; s Kossuth az angol rendőrséget ílgyelmezteté ezen csalásra. Mint láthatni, az utóbbi közlés szerint Kossuth a vádlott, s az utóbbi szerint vádló lenne." Egy másik tudósításban: „Kossuth egy londoni műhelyben körülbelül 30 millió értékű oly pénzjegyeket készíttetett, a milyenek az ő kormányzása idejében, 1849-ben voltak forgalomban, tehát nem oly dollárjegyeket, amilyeneket Amerikában mulatása alatt készíttetett s Magyarország jövendőjére számítva forgalomba hozott." - Kossuth elhagyni készül Angliát, nem lehet tudni, mit szándékozik a jegyekkel tenni. Még néhány részletet közöl a nyomtatásról, majd: ,A mi ebben hibás, azt Kossuth maga fogja egy nyilatkozattal, melyet az itteni lapokban tenni fog, helyreigazítani."143 - egyazon lapban ennyire különböző értelmű hírek láttak napvilágot. Kossuth nem cáfolta vagy „igazította helyre" azokat sohasem. Talán az eltérő információk is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon alulbecsülték szerepét. Arany László szerint14 4 a bankóper a „fő dologhoz kevéssé tartozik". Kiemelkedő erénye a Pesti Naplónak, hogy bemutatja az angol lapoknak a perről alkotott véleményét. A The Daily News sajnálja, „hogy az angol kormány titkos beavatkozása a Kossuth bankjegyek ügyébe gyűlöletes színben tűnik föl" ... a Post (=Morning Post) kárhoztatja Kossuthot, mivel mint menekült, „oly tettet követett el, mely Angliának Ausztria iránti barátságos viszonyait sérti"145 . Tájékoztat a The Timeshan március 27., 28-i nyílt vitáról, C.L.S. és Vukovics között Kossuth afíidavitját támadva, illetve védelmezve. Többször idézi a Pesti Napló az „English/ Corres/pondence/-t", amely a The Daily News cikkéről megjegyzi, hogy az a londoni magyar menekültek nézetét tükrözi. (Ezidőben a The Daily News tudósítója Pulszky Ferenc volt). Nálunk is olvashattak arról a manchesteri ülésről, amely áprilisban elhatározta, hogy Kossuth perköltségeit előteremtik és biztosítják számukra. Összefoglalja a Pesti Napló az angol lapoknak a Kossuth-per ítéletéről alkotott nézeteit. A radikális lapok részrehajlásnak minősítik az alkancellár döntését, a „legmérsékeltebb" lapok nézete szerint sem tartható majd az ítélet a fellebbvitel után - így a Herald, az Economist. A Globe helyeselte az ítéletet, sőt örül Kossuth kudarcának. AMorning Post helyeselte az ítéletet, a Daily News, amint várható volt, helytelenítette, nem tartja a kancellári ítélőszéket hivatottnak az ügy eldöntésére. A Herald azonban nem a „papírforma" szerint nyilatkozott: nem tartja igazságosnak az ítéletet. A Punch szatirikus lap a császárt egyszerűen „banknóta gyámoknak" tünteti fel. A felperest védelmükbe vevő angol lapok mögött osztrákbarát szerkesztők állnak (például The Times, The Globe), a Kossuth oldalán állók mögött pedigmagyar emigránsok nemcsak Londonban, hanem Európa-szerte (Pulszky Ferenc, Szarvady Frigyes, Horn Ede és így tovább). A magyar lapok, amint a Pesti Napló híradásaiból kitűnik, a fő vonalakban értesültek az európai hírektől, még ha bizonyos fokig szűrőn keresztül kapták is azokat. Villafranca után
