Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 101 Venetianer: Id. m. 167-169. 1. 102 Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/1848. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Barta István. Kossuth Lajos Összes Munkái XI. k. Budapest, 1951. 619-628. 1. (A továbbiakban: Kossuth: URO. Id. m.) 103 Dr. Bernstein Béla: A zsidók az 1848-iki szabadságmozgalmakban Európa szerte. IMIT. Évkönyve. Budapest, 1910. 57-61. 1. 104 Ugrin Aranka: Reformkori német nyelvű hírlapok és folyóiratok. A magyar sajtó története. Id. m. 1. k. 568. 1. Dux Adolf: bölcsész és jogi doktor; a Kisfaludy Társaság tagja. Született Pozsonyban, 1822. október 25-én szegény zsidó szülők gyermekeként. A gimnáziumot Győrött, a bölcsészeti és jogi akadémiát Pozsonyban végezte el. 1847-től a Pressburger Zeitung s mellékletének a Pannoniának munkatársa, amelyben magyar költeményeket fordított németre. Meghalt Budapesten, 1881. november 20-án. 106 Grünwald Fülöp: Id. m. Uo. A nagy nap eseményeit részletesen írja le Spira György: A nagy nap. Petőfi és kora Szerkesztette Lukácsy Sándor és Varga János. Budapest, év. n. Benne Táncsics kiszabadításáról is szól, anélkül, hogy említené a zsidó ifjak szerepét. Lásd 338-345. 1. 106 Kossuth: URO. Id. m. 685. 1. A szöveget korábban már Venetianer is idézete sokszor említett alapművében a második kiadás 169. lapján. 107 Varga János: A jobbágyi fóldbirtoklás típusai és problémái 1767-1849. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 41. sz. Budapest, 1967. Előbb német fordításban jelent meg, Typen und Probleme des bäuerlichen Grundbesitzes in Ungarn 1767-1849 címen a Studia Historica sorozat 56. számában. Budapest, 1965. 108 A szöveget idézi Venetianer: Id. m. 169. 1. 109 Kossuth: URO. Id. m. 685. és 706. 1. 110 Az antiszemita zavargásokról elsősorban az egykorú lapok tudósítanak, többek között: a Budapesti Híradó, 1848. április 25-i száma a 387. lapon; a Pesti Divatlap 1848. évi április 22-i száma az 516. lapon; a győri Hazánk című folyóirat 1848-ik évi 27. száma a 817. lapon, stb. A későbbi feldolgozások közül lásd főként: Venetianer: Id. m. 166-168. 1., valamint Dr. Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc Id. m. 30-39. 1. Utal rájuk, Pap Dénes: Okmánytár-a, Magyarország függetlenségi harcának történetéhez 1848-1849. Pest, 1868. 1. k. 64-65. 1., 82. 1. Továbbá: Boross Mihály: Élményeim 1848-1861. című, Székesfehérváron megjelent két kötetes munkájának 1. k. 20-26. 1. Boross: királyi járásbíró, író és tanár volt, aki regényeket és novellákat is írt. Született 1815-ben, meghalt 1899-ben. A pozsonyi és a kassai zavargásokról szóló részletes jelentéseket s köztük Franki Gyulának és Billniczer Móricznak a kassai izraeliták nevében az Ideiglenes Bizottmányhoz folyamodó és segítséget kérő beadványával, Dr. Dercsényi Móric közölte: i Az 1848-1849-i magyar szabadságharc néhány zsidó tárgyú irománya címmel. Lásd: MIOK. Évkönyv. Szerkeszti Scheiber Sándor. Budapest, 1973/74. 293-327. 1. Tarnóczy Kázmér: Nyitra megyei birtokos. Született 1804. március 2-án, meghalt 1884. október 2-án. Az 1832-36. évi országgyűlésen Bars megye követe; 1844-48 között a megye első alispánja; az utolsó rendi országgyűlésen megyéje követe. A nemesi ellenzék jobb szárnyához tartozott. 1848. március 25-én kiegészítő törvényjavaslatot készített az úrbéri viszonyokat megszüntető törvénycikk mérséklésére, amit Széchenyi széttépett. 1848. április 25-én Pozsony kormánybiztosa, majd Nyitra megye képviselője az első népképviseleti országgyűlésen. 1849 májusában megfosztották mandátumától. Azóta újabb ismereteket gyűjtöttünk. így pl. lásd tőlem: 1848-49. és a temesvári zsidóság. Történelmi Szemle, 1992. 1-2. sz. 125-131. 1. 111 Petőfi Sándor: Útirajzok, Naplójegyzetek, Hírlapi cikkek és egyéb prózai írások. Petőfi Sándor Vegyes Művei. Összes Művei. V k. Budapest, 1956. 84. 1. 112 Kossuth: URO. Id. m. Uo. 113 Idézi Zsoldos: Id. m. 79. 1. Táncsics Mihály: Az 1848-dik évi legújabb törvények magyarázata 1848 című munkájából. 114 Urbán Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973. Néhány szóval ő is utal Batthyány kényszerű kompromisszumára, amely elnapolta a zsidó lakosok tömeges jelentkezését, illetve felvételét a nemzetőrségbe. Lásd a 48. 1. Nem közli azonban a miniszterelnök április 25-én kelt levelét Rottenbiller Lipót alpolgármesterhez, ki egyúttal közvetlen beosztottja is volt, amelyben megparancsolja: „ezennel meghagyom Önnek, hogy a helybeli zsidóságtól a fegyvereket azonnal szedesse be, és ezeket további rendeletem vételéig biztos őrizet alatt tartassa." Lásd: Pesti Hírlap, 1848. április 6. sz. 367. 1. Rottenbiller Lipót: 1843-48 között Pest
